Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. január. 17. szerda van, Antal napja.


SzigetSzelet

Az új esztendő kezdete nem csak a szilveszteri jó hangulatot, a jó szándékkal megtett és többnyire bölcsen elfelejtett fogadalmak idejét jelenti, hanem gyakran új szabályok, rendeletek, törvények hatályba lépését is. Ma és a jövő héten két nagy jelentőségű, sok embert érintő új jogszabályról lesz szó: az első a polgári, a második a közigazgatási perrendtartás. A legtöbben úgy vagyunk vele, hogy a jogi szövegeket csak nézzük, nézzük a papíron és semmit vagy alig értünk meg belőle. Megbíztak egyszer egy induló jogi szakfolyóirat első számának szerkesztésével – a mellékes mindig jól jön - és a bírák-ügyvédek cikkeit megpróbáltam érthetővé formálni. Nem volt egyszerű. Miután nem végeztem jogot, arra gondoltam, hogy ha én megértem a szöveget, akkor biztosan megérti a kedves olvasó is. Óriási felzúdulás lett az ügyből: az összes szerző a fejemet követelte a megjelenés után és szinte egyöntetűen azon háborodtak fel, hogy a változtatások miatt nem eléggé szakszerű a cikkük, mit szólnak majd a kollégák, ha bárki képes megérteni az egyszerűsített és magyarról magyarra fordított írást. A második lapszám szerkesztője már nem én voltam. Később megkérdeztem egy neves ügyvédet, hogy miért ilyen végtelenül nyakatekertek a jogi szövegek? Azért – hangzott a válasz -, mert a többszörösen bővített, hosszú mondatokban minden lehetőségnek benne kell lenni, különben joghézag keletkezik, amit a másik fél ügyvédje kihasználhat. Mindezt csak azért bocsátottam előre, mert jogi meghatározások sorakoznak a következőkben – szerencsére vannak olyan jogi szakértők is, akik képesek érthetően fogalmazni, szerencsémre és egyben a hallgatók szerencséjére két ilyen megszólalót hallhatnak majd. Ezzel együtt érdemes hangarchívumunkból elmenteni a két interjút és valamilyen per megindítása előtt újra meghallgatni, a 2018. január elsején életbe lépett két új perrendtartás ismerete csak előnyt jelenthet. 

2018, január 11

Az év végén hajlamosak vagyunk arra, hogy néhány pillanatra félre tegyük a jókedvet és elkomolyodjunk: számba vesszük a mögöttünk hagyott esztendőt és előre tekintünk a következőre: vajon mit hoz nekünk, mire emlékezünk majd egy esztendő múlva. A nagyvilág sok tájékán semmi ok a vígságra: háborúk dúlnak, a rendkívüli időjárás okoz sok gondot a lakosoknak és a hatóságoknak, Európában pedig a legújabb kori, furcsa és sokféleképpen magyarázott népvándoroltatás miatt fáj az emberek és a politikusok feje. A Kárpát-medencében jelen pillanatban nincs természeti csapás, remélhetőleg a magyarok Istene továbbra is vigyáz ránk, de az utóbbi sajnos, jelen van. Ha még tovább szűkítjük a kört, Magyarország jelen állás szerint a biztonság és a nyugalom szigete – bízzunk benne, hogy az is marad, bár külföldi és némely hazai politikai erők akkor örülnének igazán szilveszterkor, ha nem így lenne. Városunk, Szigetszentmiklós 2017-es eseményeinek áttekintése azt mutatja: ránk egy nyugodt, békés fejlődés volt a jellemző és az előretekintő felkészülés egy sor beruházás munkálatainak megindítására. Szabó József polgármesterrel a mögöttünk hagyott év leltárát készítettük el, persze, a teljesség igénye nélkül, hiszen ha mindent felsorolunk, ami beletartozik, akkor még december 31-én is a hangszórónál kellene ülnie a közélet iránt érdeklődő hallgatónak és nem lenne módja belevetni magát a szilveszteri jókedvbe. Márpedig rosszkedvűen nem szabad kezdeni az évet, a hiedelmek szerint ahogy kezdjük az esztendőt, úgy folytatjuk majd. Tehát: az idei utolsó Sziget Szelet után jókedvű új évet minden kedves hallgatónak!

2017, december 28

Advent negyedik vasárnapjához és egyben a Szenteste napjához közeledünk, amelyet a szilveszteri vígság követ majd – ilyenkor még a komolyság az erősebb, a visszatekintésnek, az évértékelésnek van itt az ideje. 2017 meglehetősen mozgalmas esztendő volt, sok jó történt és sajnos, káros folyamatok is megkezdődtek. 2018 első negyedévére minden bizonnyal a pártkampányok nyomják majd rá a bélyegüket, nehéz lenne bármikor is tárgyilagos számvetést készíteni, hiszen mindenki azt hangsúlyozza majd, amiről úgy véli, hogy számára szavazatokat hozhat. Most még többé-kevésbé nyugodt a légkör, csak távoli robbantások zaja hallatszik el hozzánk a híradások révén – reméljük, így is marad. Az itthoni csendet és nyugalmat kihasználva ma Tarnai Richárd tekint vissza 2017-re és egy kicsit előre 2018-rta, mához egy hétre, az esztendő utolsó Sziget Szelet adásában pedig Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere teszi majd ugyanezt. A közélet iránt komolyan érdeklődők, nem pedig a balhékat keresők vagy a politikai kötözködésben örömüket találók figyelmébe ajánlom a két műsort – mindkét vendégünk komoly szerepet játszik a tágabb és szűkebb környezetünk alakításában, korábbi tapasztalataik és tudásuk legjavát adva irányítják azt a területet, amelyre felhatalmazást kaptak. Ha valaki nem is ért velük politikailag mindenben egyet, jó szándékuk és a megvalósult fejlődés tiszteletet érdemel. Ma  tehát dr. Tarnai Richárd kormánymegbízottat, a Pest megyei Kormányhivatal vezetőjét hallhatják. 

2017, december 21

Közelednek az ünnepek, amikor általában terített asztal fogadja az embert, ha látogatóba indul rokonokhoz vagy jó barátokhoz, ez azonban még nem minden. Az igazi jó beszélgetés akkor indul meg, ha egy üveg jóféle bor is az asztalra kerül – a koccintás alkalmat ad a jókívánságok elmondására, a jó hangulat megteremtésére. A mai műsorban borászkodunk egy kicsit: egy térségi borász-családhoz indulunk vendégségbe. A borkedvelők alighanem kitalálták már, hogy a Szigetcsép határában levő Gál-pincészet az úti cél.. Műsorkészítés közben, sajnos, ellen kell állni a legszívélyesebb kínálásnak is, mert könnyen összekócolódhat az ember nyelve, de mi már előleget vettünk a Gál-pincészet finomságaiból: amikor nemrég a Lakihegy Rádió 10. születésnapját ünnepeltük, természetesen az innen származó borral koccintottunk a következő tíz esztendőre. Most tehát a pince nélküli pincészet a helyszínünk, megismerhetik a szőlő- és borkínálatot, a terveket, a borbírálat kulisszatitkait, a jövő terveit és elhangzik sok szakmai fortély, ami miatt a Gál-pincészet fogadótermében a falak tele vannak oklevelekkel, kitüntetésekkel.

2017, december 14

Az advent a várakozás időszaka, a karácsony a családé, az ajándékozásé, a szilveszter a felhőtlen vidámságé, vízkereszt után pedig kezdődik a víg farsang – minden lehetőség adott ahhoz, hogy kedves és kellemes emlékeket gyűjtsünk magunknak. Ha csak nem történik valami olyan esemény, amely elrontja a kedvünket. Nem szívesen beszélünk a veszélyekről és nem szívesen hallgatjuk a figyelmeztetéseket, hagyjanak már békén, morogjuk magunkban, pedig néha jó lenne megfogadni a szakemberek tanácsait. Mai műsorunk ilyen tanácsok gyűjteménye: Sallai László tűzoltó alezredes, az érdi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője beszél gyertyákról, fényfüzérekről, serpenyőkről, fenyőfákról, mosógépekről és hősugárzókról – közös bennük, hogy valamilyen veszélyforrást jelentenek, ha nem megfelelő módon vagy éppen figyelmetlenül használjuk őket. Mint majd elhangzik: egy magára hagyott égő gyertya tíz perc alatt képes olyan lakástüzet begyújtani, hogy a tűzoltók ugyancsak megizzadnak, mire megfékezik a lángokat. Lehet, hogy elég lett volna csukva tartani az ajtót – hogy miért, az majd kiderül a beszélgetésből. 

2017, december 8

A rendszerváltás után sorra alakultak meg a különböző szakmák érdekképviseleti szervezetei, így történt ez a Magyar Pékszövetség esetében is: jogelődje, a Magyar Pékek Ipartestülete 1990-ben jött létre 46 taggal, 2003 történt meg az átalakulás, ekkor már 375 tagot számláltak, a sütőipari üzemek 65 %-át tömörítik. Minden szakmai szervezet megalkotta a maga szakmai kitüntetését is, amelyet természetesen a kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak, a szakma legjobbjainak adnak át – a Pékszövetség esetében ez az Arany Perec-díj, ezt évente két pékmester kaphatja meg. Mindezt azért mondtam el itt, a bevezetőben, mert mai vendégünk az egyik díjazott, Debrecení József, a szigetszentmiklósi Gere-pékség üzemvezetője. Nem péknek készült, de megszerette a szakmát, sőt feleségét is ennek köszönhetően ismerte meg. Mint majd kiderül, ez nagyon fontos volt, hiszen ha az éjszakát házon kívül töltötte, az asszony tudta: nem kalandokat keres, hanem dolgozik. Nem könnyű a pékek élete, miközben sütik számunkra a finomabbnál finomabb falatokat, de erről majd beszél maga az érintett. Jöjjenek velem, ismerkedjünk meg mindennapi kenyerünk egyik készítőjével és ha szelünk egy szeletet, ne feledjük: a magyar ember különleges becsben tartja a kenyeret, mert az számára nem csak táplálék, hanem az élet jelképe is.

2017, december 4

Az utakra indulunk a mai műsorban – közlekedünk autóval, kerékpárral, gyalog. Igyekeztem a megszólaló szakemberek segítségével mindazt összegyűjteni, amire ilyenkor, az ősz végétől – tél elejétől kezdve ajánlatos fokozottan odafigyelni mindannyiunk biztonsága érdekében. A műsor adásának napján még csalóka jó idő van, 9-16 fok közötti a hőmérséklet és ragyogóan süt a nap, de már mögöttünk van néhány nagyon ködös reggel, sőt, délelőtt és már előfordult hajnali fagy is. Meg kell szoknunk, hogy az időjárás nem lassú átmenetekkel változik, hanem hirtelen – egyik napról a másikra akár tíz fokot is zuhanhat a hőmérséklet, alig van annyi átmeneti óra, amíg előkeressük a vastag téli ruházatot. Sok autós ilyenkor rohan a szerelőhöz, ahol persze csak előjegyzésbe tudják venni a téli gumicserét és felkészítést illetően. Ilyenkor az ember megfogadja, hogy jövőre gondosabb lesz, időben megteszi, amit kell. Vajon így lesz? Jövő ilyenkor kiderül. Addig is sorra vesszük, hogy milyen veszélyek leselkednek ránk a téli közlekedésben akkor, ha nem készülünk fel autóstól - kerékpárostól a zimankóra és mi a fontos, ha gyalogosok vagyunk. Ne feledjük: akár négy, akár két keréken vagy két lábbal közlekedünk, mindenképpen figyelnünk kell egymásra. Látni és látszani, ezzel a jelszóval indított közlekedésbiztonsági kampányt a Pest megyei Rendőr-főkapitányság. Szó lesz erről is, most csak annyit, hogy aki részt vesz benne, annak ingyen átvizsgálják az autóját.

2017, november 14

November 1-jén Mindenszentek ünnepe, november 2-án pedig a halottak napja van. Az első a katolikus egyházban  az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor..III. Gergely pápa a VIII. században  “a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a “temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. A november 2-i Halottak Napja későbbi eredetű. A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Este gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére, a népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a “véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Mai műsorunknak ez a két nap a témája, Hutóczky Béla, a szigetszentmiklósi Szent Miklós templom plébánosa és Szalkay László, a Kossuth Lajos utcai református templom lelkésze a vendég, ők értelmezik számunkra a részben vallási, részben világi hátteret. Hasonlóan kettős a zene is: ritmusában, hangszereiben világi, de tartalmában egyházi. 

2017, november 2

Mögöttünk az október 23-i Nemzeti Ünnep – a zuhogó eső ellenére mindenütt megtartották az eltevezett ünnepségeket, Budapesten is több, mint tízezren gyűltek össze a Terror Háza Múzeumnál. Mondhatnánk, hogy a jó Isten, a nagy rendező, megint segítette az övéit: a rendezvények emelkedett hangulatát megrontani készülőket egyszerűen elmosta az eső, legalábbis a rossz időre való hivatkozással mondták le a gyűlölködésre szánt gyűlésüket. Csak egy kis koszorúzásra maradt erejük és hívük Nagy Imre egykori házánál – itt olyan kevesen voltak, hogy nem volt értelme nekifogni az ünnep sajnos, részükről szokásos megzavarásának. Egy szocialista uniós képviselő tett csak otromba kísérletet az emlékezők indulatának felkorbácsolására, de végül magára maradt szándékával. A csak a botrányokra vadászó médiumok megpróbálták ugyan felfújni az ügyet, de mire az ismétléshez érünk szombaton, valószínűleg már senki sem emlékszik a történtekre. Mint ahogy ez a bizonyos képviselő sem emlékszik arra, hogy összességében mi történt 56-ban. Való igaz, hajlamosak vagyunk a sajtó egy részében szándékosan túlhangsúlyozott, de a folyamatok egésze szempontjából jelentéktelen részletekre figyelni akkor is, amikor a történtek teljességét kellene áttekinteni. 1848-ban még csak a sajtószabadság volt a követelések egyike, a rendszerváltás kezdete után a sajtótisztesség – az első végül megvalósult, a második máig sem lett általános elv és gyakorlat. Az ismétlés a tudás anyja – régi a mondás, de időtlenül igaz. Elevenítsük föl ismereteinket történészek és kutatók segítségével dicsőséges forradalmainkról és szabadságharcainkról – mert több is volt és bár katonailag egyik sem volt győzedelmes, történelemformáló erejük volt. Az október 23-át megelőző és a november 4-ét követő időkre való emlékezést kibővítjük a két másik forradalom történelmi előzményeiről és kitörésük körülményeiről, valamint a magyar történelemre gyakorolt hatásukról szóló összeállítással, amelyben három kutató-történész mondja el véleményét, amely nem mindig egyezik azzal, mint amit általában tudunk. A három sorsfordító esemény a Rákóczi szabadságharc, az 1848-as forradalom és végül az 1956-os felkelés. Erre a háromra szoktunk mi, magyarok a leginkább büszkék lenni, ha más nemzetbeliek érdeklődnek jeles eseményeink iránt. Mind a három idegen hatalmak katonai túlereje miatt bukott el, de mind a három nagy hatással volt nemcsak hazánk, hanem – mint például 56 – a világ történelmére is. 

2017, november 2