Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. június. 23. szombat van, Zoltán napja.


SzigetSzelet

Visszavonhatatlanul kitört a szünidő, kedves felnőttek, kedves szülők, emlékezzenek vissza rá: annak idején, diák korunkban mennyire vártuk ezt a boldog időszakot. Ilyenkor még beláthatatlan messzeségben van a csúf szeptember, az iskolakezdés, most még úgy éreztük: miénk a világ! Szüleink elmondták a maguk szokásos mondókájukat, hogy vigyázzunk magunkra, alig vártuk a végét, azután rohantunk a vakáció sok szórakoztató lehetősége után. Most már sokan szülők vagyunk – mi is nekiállunk kisdiák vagy nagyobbacska gyerekünk számárra elsorolni, mi mindenre vigyázzon. Vannak örök veszélyforrások és vannak újabbak, a mostani korra jellemzőek – a következőkben a szigetszentmiklósi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével ezeket vesszük sorra, persze a teljesség igénye nélkül, hiszen minden nem fér bele egy műsorba. Amit tudtunk, összegyűjtöttünk – nem szaporítom tovább a szót, vágjunk bele annak érdekében, hogy olyan gondtalan legyen a nyár kisebbek és nagyobbak számára, ahogyan azt valamennyien szeretnénk! 

2018, június 22

Remélem, hogy hallgatják a műsort – ez többek között annak a jele, hogy jó a hallásuk. Beköszöntött a nyár, ezzel együtt a hőség, a fokozott erősségű UV-B sugárzás, mindkettő veszélyforrás különböző szerveink számára. Mai adásunkban a nyár és a hallás kölcsönhatásáról, tehát a fülünkről lesz szó – magam is meglepődve hallottam, hogy a nagy melegben ezen szervünk számára is különlegesen fontos a folyadék-utánpótlás és az ásványi anyag. Mit tegyünk, ha például strandolás közben a fülünkbe megy a víz? Használjuk-e a reklámok által ajánlgatott technikai eszközöket fültisztításra? Miért beszél hangosan, már-már kiabálva egyre több ember? Igaz-e, hogy egyre süketebbek vagyunk? Megannyi kérdés, amelyre rövidesen meghallják a választ. Legalábbis remélem, hogy hallják. Jöjjenek velem, induljunk együtt – most csak képletesen – a szigetszentmiklósi szakorvosi rendelő fülgyógyász szakorvosához. Ne féljen senki, nem fog fájni! 

2018, június 11

Az első adásnál még a tavasz végén, az ismétléskor már a nyár elején vagyunk – itt a pihenés, a szabadság, az utazás és főképp a strandolás-fürdég-napozás időszaka. Még emlékszem azokra az időkre, amikor hírét sem hallottuk az UV-sugarak káros hatásának, nem harsogta a fülünkbe több tucat reklám, hogy milyen napozókrémet, naptejet, fényvédő kenceficét használjunk, ha szeretnénk egészségesek maradni. Annak idején biztosak voltunk benne, hogy éppen akkor maradunk egészségesek, ha szép barnára lesülünk a napon. Most pedig, ha az összes jó tanácsot, orvosi intelmet, napozószer-használati utasítást megfogadjuk, akkor alaposan bekenjük magunkat és bezárkózunk egy lesötétített szobába. Ez lenne a nyár, a kikapcsolódás? Köszönöm szépen, a magam részéről nem kérek belőle. Akkor viszont mi a teendő? Erről szól a mai műsor. Két vendégünkkel sorra vesszük a nyár, pontosabban a napozás tudnivalóit, utána pedig néhány utazási jó tanácsot is hallhatnak. Bízom benne, hogy Keller Tamásné és Hargitay Róbert egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy zavartalanul, felhőtlenül élvezzék a nyarat, a jó időt, a pihenést. 

2018, május 31

Itt a nyár, a szabadságok, a pihenés, a jókedv ideje – ám sajnos, sokan vannak, akiknek ezt a gondtalannak szánt időszakot nem engedi igazán élvezni valamilyen egészségügyi probléma. Ezek közé tartozik a hosszabb, de sajnos, egyre gyakrabban a rövidebb ideje fiatalok számára is a különféle ízületi-mozgásszervi panaszok sora, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a csontritkulás. Lehet tartósan gyógyulni kellemes körülmények között, jókedvűen, gyerekek-unokák, tehát a család társaságában? Igen, lehet – erre valók a gyógyfürdők. Árpád vezér jó helyen állt meg annak idején: a Kárpát-medence alatt valóságos gyógyvíz-tenger van, ezért rendelkezünk szép számú és népszerű gyógyfürdővel az egész országban. Még több lehetne, de hát Trianon lehetősége eszébe sem jutott annak idején a hét vezérnek, a múlt századokban épített gyógyfürdőink közül jó néhány Magyarország határainak másik oldalán termeli a bevételt. Hazai lehetőségeinkre térve, ma két gyógyfürdőbe látogatunk el, az elsőben a reumatikus jellegű betegségek gyógyításával, majd az egészség megőrzéséhez szükséges kezelésekkel, tehát a megelőzéssel ismerkedhetnek meg. Egy másik gyógyfürdőben pedig a szaunavilág titkai tárulnak fel egy Oscar-díjas szaunamester jóvoltából. Igen, jól hallják: minden esztendőben összemérik a tudásukat a szaunamsterek egy fürdőben és a legjobb megkapja a szauna-Oscart. Nincs egyszerű dolga: majd meglátják, pontosabban meghallják, hogy mi minden szükségeltetik egy igazi, hangulatos, testet-lelket a mindennapok rohanásából kikapcsoló szauna-szeánszhoz. A két helyszín néhány kilométerre van egymástól, ugyanabból a – szaknyelven szólva – gyógyvíz-lencséből töltik fel a medencéket. Tiszakécske az egyik, a vele összeépült szomszédos település, Kerekdomb a másik helyszín. Az utóbbi lakókocsi-kempingjében már szép számmal találni évek óta itt pihenő-gyógyuló vendégeket Szigetszentmiklósról éppúgy, mint Dunaharasztiból vagy Százhalombattáról. Az ok egyszerű: nincs messze, az M5-ös autópályán bő egy óra alatt ott lehetünk, ez a legközelebbi, hivatalosan is gyógyhellyé minősített település. A következőkben tehát megismerhetik a gyógyászati és kezelési lehetőségeket és egy ígéretes új módszert is bemutatunk, amellyel a keringési rendszer betegségei, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is gyógyítható úgy, hogy a beteg közben remekül érzi magát.

2018, május 25

Már most jelzem hallgatóinknak: mai témánk az élet olyan velejárója, amiről nem szeretünk beszélni, pedig elkerülhetetlen és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fizikai és lelki állapotban érjük meg a pillanatot, amikor elindulunk arra az útra, amelynek túlsó végéről hitünk van, tudomásunk nincs. Lehet szép, méltóságteljes és könnyű, de lehet olyan is, amikor mások segítségére szorulunk. Erről az utóbbi esetről, a hospice-ellátásról lesz szó. Majosházán nemrég ökumenikus istentiszteleten megszentelték a település határában épülő, az országban egyedülálló ellátó-intézményt, ahol, ha minden sikerül, szeptembertől betegeket fogadhatnak. Kontha Benőné, Piroska már többször volt műsorunk vendége – ő a Református Duna-menti Kistérségi Diakónia elnöke, a munkálatok irányítója és fáradhatatlan szervezője. Mint majd hallani fogják, öt évvel ezelőtt négymillió forint induló összeggel kezdték kiásni a pincét – ma már százmillión túl van a beérkezett adományok összege, és a működéshez szükséges különféle hatósági engedélyek beszerzésénél tartanak. A téma tulajdonképpen komor, de az emberi segítőkészség, az összefogás mások érdekében mindig szívmelengető – erre gondolva hallgassák az elmúlt esztendők történetét. Persze, támogatásra a működtetéshez is szükség van: a majosházi hospice-ház címszó alatt megtalálják azokat a telefonszámokat, számlaszámokat, amelyek révén segíthetnek és további információkat szerezhetnek. Ne is töprengjenek tovább azon, hogy hova utalják a személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Jöjjenek velem bátran, ne féljünk beszélgetni arról, ami az élet velejárója lehet akkor is, ha egyáltalán nem szeretnénk.

2018, május 3

Még alig kezdődött el a tavasz, máris kaptunk kóstolót az igazi, júliusi kánikulából, lassan megint esőre áhítoznak a földek, persze nem arra az özönvízszerűen lecsapó, jéggel dúsított viharra gondolok, ami újabban divatba jött, hanem a növényeket szelíden öntöző égi áldásra, ahogy régen mondták. Akár ilyen, akár olyan, mit lehet addig csinálni, amíg zuhog vagy olyankor, ha már az ember megunta a strandolást? Kedves apukák, ha még megőrizték, akkor elővehetnek a szekrény vagy fiók mélyéről egy mára elfeledett játékot, amelynek itt, Szigetszentmiklóson múzeuma is van és már folyik az eljárás, hogy a Pest megyei Értéktár után bekerüljön egyszer a hungaricumok közé. Kevesen tudják, hogy tőlünk, Magyarországról indult hódító útjára a múlt század elején. A hatvanas évek elején én is űztem, azután szünet következett és a hetvenes évek vége felé hasaltam újra a padlóra és kezdtem el újra játszani – a fiammal. Azután megint szünet, most pedig már kezdek edzeni, hogy Hunorral, három közül a középsővel, a fiú-unokámmal ismét pöckölni kezdjem a gombokat. Mert erről van szó: a gombfociról vagy asztali labdarúgásról, amelynek egyedülálló gyűjteményes kiállítása is megtekinthető. Ha azt mondom, hogy Becz András, Veres Gábor vagy Benfica és Fehér Miklós emlékszoba – sokan már azt is tudják, hogy pontosan hol. A mai műsorban velem jöhetnek egy tárlatnézőbe a Hungaricum Gombfoci Háza Múzeumba – ez a hivatalos elnevezés. A hely ugyan kicsi, de sok jó ember kis helyen is elfér.

2018, április 26

Országszerte digitális témahét volt nemrég, ezt természetesen a szigetszentmiklósi iskolákban is megtartották. A Kardos István nevét viselő oktatási intézményben egy, néhány ottani pedagógus által kifejlesztett módszer bemutatásával tették emlékezetessé az eseményt: a módszer a biztonságos internetezés nevet viseli. Nem valamiféle olyan kikapcsolási mechanizmusról van szó, amely meggátolja, hogy a gyerek használja a számítógép vagy az okostelefon néhány alkalmazását, hanem arról, hogy értő módon, tudatosan és számukra hasznosan nyomkodják a gombokat és azt is észrevegyék: az iskolai szünidő vagy a szabadidő nem csak a képernyő bámulásával, hanem beszélgetéssel, játékkal is remekül eltölthető és mindezt ne valamilyen korlátozásnak érezzék, amivel a felnőttek megfosztották őket kedvenc időtöltésüktől. Mint majd hallani fogják, a feladat csak látszólag egyszerű, mert mai digitális világunkban, amikor mindenütt különféle elektronikus készülékek vesznek körül bennünket és lassan már megjegyezni sem tudjuk a töméntelen pin kódot és biztonsági jelszót, nagyon nehéz visszaszokni arra az emberi viselkedésre, amiben a mai felnőttek felnőttek lettek. Vendégünk Fülöp Bea pedagógus és rádiós újságíró a szigetszentmiklósi Kardos István Általános Iskola és Gimnáziumból, a biztonságos internetezés egyik megalkotója és alkalmazója – remélhetőleg a mi műsorunk is hozzájárul a nagyon hasznos módszer terjedéséhez. Jöjjenek velem, induljunk együtt abba a számítógépes világba, amelyből úgysem tudunk már kimaradni, hiába szeretnénk néha.

2018, április 19