Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha nem feledkeznek meg arról, hogy vége a farsangnak, hamvazószerdával megkezdődött a húsvétra való felkészülés. 2025 március 5-én, szerdán kora este, a 14 órakor kezdődő szombati ismétlés idején, ezután pedig hangos archívumunk jóvoltából bármikor nem csak a Csepel-szigeten fontos ügyekről gondolatcserélő műsorunk, a Sziget Szelet XVII. évfolyamának 10. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok.  Jeles nap adásunk napja: hamvazószerda, amely a keresztény naptár szerint a nagyböjt kezdetét jelöli. Eredete a korai keresztény időkre vezethető vissza, amikor a bűnbánók hamuval szórták meg magukat, kifejezve megbánásukat. A hamu jelképezi az elmúlást és az újjászületést, ahogy a Biblia is mondja: „Emlékezz ember, hogy porból vagy, és porrá leszel.” A hamut hagyományosan a virágvasárnapi szentelt barka elégetéséből nyerik. Ez a körforgás a hit állandóságát és megújulását szimbolizálja. Hamvazószerdán szigorú böjtöt tartanak, amely a katolikus egyház előírásai szerint a húsételekről való lemondást és az egyszeri, főétkezést jelenti. Ez a nap arra szolgál, hogy a hívők figyelmüket a lelki dolgokra irányítsák, és elengedjék az anyagi világ élvezeteit. A böjt és a lemondás célja nemcsak az önfegyelem gyakorlása, hanem az együttérzés kifejezése is a rászorulók iránt. A mai rohanó világban hamvazószerda emlékezteti a hívőket a lelki élet fontosságára és a belső harmónia megteremtésére. Bár a hagyományos szokások idővel változhatnak, a nap üzenete – a bűnbánat, az elmúlás tudatosítása és a lelki megújulás – örök érvényű. Gondoljuk végig az elmúlt évünket: milyen hibákat követtünk el, és hogyan tudnánk azokat jóvá tenni? Az önvizsgálat és a lelki számvetés lehetőséget ad arra, hogy a következő időszakot tudatosabban éljük meg.  A mai digitális világban egy ilyen nap remek alkalom arra, hogy egy kicsit megszakítsuk a folyamatos információáradatot, és saját gondolatainkra figyeljünk.  Ez a nap arra hív, hogy figyelmünket az anyagi világ helyett a lelki és erkölcsi fejlődésre irányítsuk, és elinduljunk egy tisztább, hitelesebb élet útján. A hamvazószerdával kezdődő nagybőjtöt negyven naposnak mondjuk, pedig valóban negyvenhat naptári nap – a közbeeső vasárnapokat ugyanis az egyház nem számolja bele. A befejezés a húsvét előtti szombat, azaz Nagyszombat, idén április 19-e. Emlékszem, gyermekkoromban nagyon vártam a szigorúan a templomon belül engedélyezett feltámadási körmenetet, mert utána hazatérve édesanyám az asztalra tette a gondosan előkészített húsvéti sonkát a keménytojásokkal – ezeket nagyon szerettem. Előtte nemcsak a vallási előírás miatt étkeztünk takarékosan, hanem azért is, mert gyűjtögetni kellett a pénzt a közelgő ünnepi vacsora akkoriban tekintélyesnek számító költségekre. Ma már messze az élelmiszerekben és szabadságban nagyon szűkös időszak, most más ok miatt van nehéz helyzetben a Kárpát-medence – nem messze tőlünk negyedik esztendeje háború dúl. A feltámadás csodája után Jézus megjelenik az emberek előtt, bár ezt először csak azok hiszik el, akik látják fizikai valóságában. Vajon a mostani negyven nap hoz magával valamilyen csodát, valamelyik feltámadást? Húsvétkor kiderül, hogy mi mindenre emlékezünk vissza a későbbiekben. Mai vendégünk hagyományosan Hutóczky Béla atya, a Szent Miklós templom plébánosa.