Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. május. 26. szombat van, Fülöp napja.


Mozaik

A mögöttünk levő héten március 25-én szerencsére már csak emlékezhetünk, ha egyáltalán még emlékezünk egy annak idején gazdasági korszakváltást jelentő eseményre: 1948-ban, tehát 69 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg az államosítás, azaz a kommunista államhatalom a 100 embernél többet foglalkoztató üzemeket, vállalatokat vette el sok esetben a létrehozóiktól, alapítóiktól. A folyamat itt nem állt meg: a következőkben több lépésben egészen a legkisebb vállalkozásokig mindenhonnan kiűzték a tulajdonosokat. A kiűzést tessék szó szerint venni: boldogult nagyanyámnak egy panziója volt Balatonlellén, őt úgy kergették ki a bőrkabátosok, hogy még a rajta levő kötényét is lecibálták róla és megfenyegették: ha csak egy kiskanalat magával mer vinni, kitelepítik. Persze, esze ágában sem volt semmit zsebre tenni, ettől függetlenül természetesen később őt is kitelepítették a békési tanyavilágba. Minden irányító posztra a magyar kommunista párt emberei kerültek – a párthűség volt a fontos, nem a szakértelem. Talán itt, a sok hozzá nem értő, párt-csinálta vezetőnek köszönhetően indult meg az a folyamat, ami egy drágán és rosszul működő gazdasági rendszer kiépüléséhez, akkor még távoli következményként évtizedek múlva pedig az ország eladósodásához vezetett. Egyszerűbb volt hiteleket felvenni, mint beismerni, hogy a szocializmus csak elméletben működőképes, a gyakorlatban megbukik. Adósnak lenni jó – jelentette ki büszkén Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egyik korabeli vezetője, aki a felelőtlen pénzfelvételeket szorgalmazta. Áldásosnak cseppet sem mondható tevékenységének következményeit a mai napig nem sikerült felszámolni. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Üléseztek a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai – beszámolunk a meghozott határozatokról. Hatvanadik születésnapját tartja a Szent Erzsébet kórus – Rohácsek Márton karnagy emlékezik vissza a kezdetekre és beszél a jelen kihívásairól. Műsorunk befejező részében az Aries Kft. szokásos heti tájékoztatóját hallgathatják meg, a téma a távfűtés fizetése körüli bonyodalmak csökkentése a lehetőségekhez képest.

2017, március 27
Hanganyag:

Az előttünk levő héten március 25-én két nevezetes eseményről emlékezhetünk meg: az egyik az, hogy ekkor van Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – műsorunkban majd részletesen is szó lesz a dátumhoz kapcsolódó hagyományokról. A másik: 29 évvel ezelőtt ezen a napon volt majdnem hét évtizednyi szünet után ismét szabad országgyűlési választás Magyarországon – az előzőt a II. világháború végén, 1945.november 4-én tartották, névleg a szövetséges ellenőrző bizottság, valójában a szovjet megszállók felügyeletével. Ennek ellenére akkor még a kisgazdapárt kapta meg a többséget, vezetésükkel alakult meg az a kormány, amelyben az emberek még bíztak, még valóban a szabadságot, a demokráciát remélték tőle. A következő már a kékcédulás, a hírhedett csalássorozatra épülő kommunista szavazás volt – a folytatás ismert a saját élményekből vagy jobb esetben már csak a könyvekből. A legújabb kori történelemben a címerváltás vagy rendszerváltás után 1990-es választáskor az első fordulóban hat párt jutott be a parlamentbe, két hét múlva következett a második forduló, erre a valóban demokratikus szavazásra talán már többen emlékeznek. Nagyon sok mindent vártunk a végre bekövetkezett változásoktól és nagyon kevés teljesült a reményteli ígéretekből. Egy bizonyos: a pártállami vezetőréteg benne maradt a hatalomban, ma már utódaik igyekeznek tönkretenni a békés polgárok hétköznapjait. Jó példa erre a mögöttünk hagyott héten a Nemzeti Ünnepen ötven-hatvan ember fütyülős hőzöngése a Nemzeti Múzeumnál – a túlnyomó többség hangulatát igyekezett tönkretenni egy elenyésző, de nagyon hangos kisebbség. Ha részesei lettek volna azok uralmának, akiknek utódjaiként fellépnek, emlékezhetnének, hogy a szocialista Magyarországon egy perc múlva elvitték volna őket a rendőrök és lehet, hogy csak hónapok-évek múlva láthatták volna újra meg a kék eget. Nem kívánom nekik a börtönt, hiszen akkor ugyanolyan diktatúra lenne napjainkban is, éppen az ő szabadlábon maradásuk a demokrácia bizonyítéka, de legközelebb elmehetnének a baloldal kultikus helyére, a budapesti Hűvösvölgyben a Nagyrétre – zajongjanak ott március 21-én, április negyedikén, november 7-én. Lehet, hogy nekik joguk van a fütyülésre – a nagy többségnek viszont még erősebb joga van március 15-én a békés, áhítatos ünneplésre. Ezt kellene végre érvényesíteni. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Először Csáki Csongor, a szigetszentmiklósi március 15-i  megemlékezés szónoka mondja el véleményét városunkról és az ünnepről. Hétköznapi téma következik ezután: átalakulóban a hulladékgazdálkodás – Szarvas Tiborral, az Aries Kft. ügyvezető igazgatójával készült interjú a várható változásokról. Kilenc művész különleges kiállítását tekinthetik meg a Városi Galériában: az egyetlen szigetszentmiklósi alkotó mesél saját műfajáról, az elektrografikáról. Mint arról már szó volt, március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – Hutóczky Bélát, a Szent Miklós templom plébánosát hallgathatják meg a naphoz kapcsolódó igen-ről és a belső csendről.

2017, március 20
Hanganyag:

Az előttünk levő héten nem csak a 48-as forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, hanem egy nappal később, március 16-án tartjuk a magyar zászló és címer napját. 2014. december 16-án döntött erről az országgyűlés Rogán Antal és Németh Szilárd előterjesztése nyomán. A képviselők 155 igen szavazattal 4 nem és 3 tartózkodás ellenében fogadták el az indítványt. Az ellenkezők helyett is szégyellem magam. A magyar zászló és címer napjának eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, arra emlékezve, hogy ez a jogszabály tette kötelezővé nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. 2014. december 3-án azonban fideszes frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra való megváltoztatását kezdeményezte, mert az eredetileg javasolt nap akkor már nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni. Így is történt, ezért lett március 16-a a magyar zászló és címer napja. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín.  A piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918-19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett – természetesen a szocialisták és a szabaddemokraták berzenkedtek a leginkább. Felvetődött, hogy a címer legyen ott a hivatalos magyar lobogón is, ezt azonban az Antall-kormány már nem tudta keresztülvinni, és még ma is hiányzik a trikolórról. Wittner Mária 56-os halálraítélt egy ünnepségen elmondott gondolatát idézem: „Ne csak ezen az egyetlen napon gondoljunk tisztelettel jelképeinkre, hanem legyen mindennapi életünk megbecsült, méltányolt része a nemzeti jelképek szerető tisztelete. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Legelőször egy üzleti reggelire hívom a térség hallgatóit – megismerkedhetnek néhány olyan vállalkozással, amelynek termékeit minden bizonnyal szívesen vásárolnák meg, ha tudnának róluk. Az Aries szokásos heti tájékoztatóját hallják ezután, majd Tököl a következő helyszín: betekinthetnek a település horvát nemzetiségű lakosainak mindennapjaiba. Végül egy frissen megnyílt különleges szigetszentmiklósi kiállításra látogatunk el, a tárlat március 30-ig tekinthető meg a Városi Galériában.

2017, március 13
Hanganyag:

Az előttünk álló héten szerdán,  március 8-án egy kissé álszent ünnep következik, mert a férfiak ilyenkor szokták elmondani, hogy a nők milyen fontosak, nélkülözhetetlenek, kedvesek, csinosak és sorolhatnám – szóval, a Nemzetközi Nőnap ad alkalmat egy kis ömlengésre ahelyett, hogy az év minden napján becsülnénk, tisztelnénk és persze szeretnénk őket. Erre annak sem szabad árnyat vetni, hogy egyes kutatók szerint tulajdonképpen egy férfit ünnepelünk.  Történt valamikor, hogy egy német partizánnő, bizonyos Clara Zetkin párját tűzharcban lelőtték és a férfi emlékére szervezett meg az ősi március 8-án egy összejövetelt. Clara Zetkin Szászországban született, tanítónőből lett megszállott szociáldemokrata amazon, később Németország Kommunista Pártjának alapító tagja. 1920 és 1933 között a Sztálin irányítása alatt tevékenykedő Kominternben dolgozott, jó barátságban volt Karl Liebknechttel és Rosa Luxemburggal, akik főszerepet játszottak Németországban az első világháború utáni baloldali zavargásokban. Clara Zetkin részt vett a II. Internacionálé megszervezésében, javaslatára a baloldal 1910-től rendszeresen megünnepelte az úgynevezett nemzetközi nőnapot, amely hivatalosan azért lett március 8-án, mert 1857-ben ezen a napon New Yorkban nagy tüntetést rendeztek a ruhagyári munkásnők. Clara Zetkint minden feminista szervezet elődjének és példaképének tekinti. A feminizmus azt hirdeti, hogy a nőknek a hitvesi, anyai hivatás helyett a karriert kell választaniuk. A női bájt gyengeségnek, elmaradott, középkori jelenségnek tekintik, sikerre, önmegvalósításra törekednek. Mindenáron. Korunk öntudatos feministái lenézik azokat, akik gyermeket, netán több gyermeket vállalnak vagy háztartást vezetnek, mert ez szerintük megalázó, ők inkább felsővezetők lennének, beosztottakat irányítanának. A pártállam idején ugyan nem volt fizetett ünnep, de mindenütt nagy hűhóval ünnepelték a "nők napját", újságcikkek és riportok harsogtak a női egyenjogúságról, a munkahelyeken a férfiaknak illett felköszönteni a hölgy kollégákat a szakszervezet által vásárolt egy szál virággal, utána következhetett a koccintás. Félretéve a nap politikai vonatkozásait, az édesanyákat, feleségeket, a bennünket, férfiakat körülvevő nőket mindenképpen megilleti a köszönet mindazért, amit a mi érdekünkben tesznek. Kedves férfitársak, fogadják meg március 8-án, hogy nem csak ezen az egy napon visznek virágot édesanyjuknak vagy életük párjának és nem csak ezen az egy estén vállalják a mosogatást, mielőtt elmennének a barátokkal egy kis ünneplésre. Legyenek a hétköznapok is a nők tiszteletével, szeretetével, megbecsülésével teljesek. Ennyit bevezetésként és következzék a tartalomjegyzék. Jeles nap volt a mögöttünk hagyott héten pénteken: ünnepélyes keretek között, Orbán Viktor miniszterelnök és több magas rangú szakmai vezető jelenlétében átadták az egykori Csepel Autógyár területén épült új államigazgatási központot. A rendezvényről a Lakihegy Rádió sem hiányzott. Dunavarsány a következő helyszín: a magyar nyelvet korabeli szóhasználattal mívesen beszélő Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére szavalóversenyt rendeztek több korcsoportban – két színész-zsürielnököt kérdeztünk a versenyről és a magyar nyelv mai használatáról. Ünnepélyes percek után vissza a hétköznapokhoz: az Aries két szakembere a költségmegosztás és a számlázás más rejtelmeinek a világában segíti az eligazodást. Műsorunk befejezéseként a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház márciusi rendezvénykínálatát ismerteti az intézmény igazgatója, Lázár Gergő.

2017, március 6
Hanganyag:

Másodszor is búcsú egy szép álomtól – ez a mögöttünk hagyott hét szomorú szenzációja – kénytelen-kelletlen lemondtunk az olimpia megrendezéséről. Miért másodszor? Mert egyszer – aláírásgyűjtés nélkül – már megtörtént velünk, mondhatjuk, ugyanazon társaság miatt, hogy nagyon készültünk egy olyan eseményre, amelynek sikere érdekében összefoghatott volna a nemzet, megmutathattuk volna a világnak, hogy milyen teljesítményre vagyunk képesek, milyen gyönyörű az országunk, a vendégszerető környezetben milyen jól érezheti magát az ide látogató és egyáltalán nem mellékesen rövid idő alatt a felkészülés jegyében mennyire meggyorsult volna a fejlődés és milyen szép bevételre tehettünk volna szert. Azután minderről lemondtunk a nemzetközi világ értetlenkedése közepette – ez volt a világkiállítás, amelyet először Béccsel közösen, majd annak visszalépése után egyedül rendeztünk volna meg. Emlékeznek? Az 1994-es választáson hatalomra került Horn-Kuncze kormány főként a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ nyomására lemondta a világkiállítást. Az előkészületek előrehaladt volta miatt a döntés nemcsak erkölcsi, hanem anyagi veszteséggel is járt, de az akkori szabaddemokraták számára semmi nem számított, ha az előd, az Antall-kormány valamelyik kezdeményezését lehetett tönkre tenni. Ésszerű indokot nem tudtak felhozni, azt meg nem mondhatták, hogy nem a mi embereink csinálták volna, nem mi húztunk volna hasznot belőle, nem bennünket emelt volna fel, tehát inkább ne legyen. Az egy cseppet sem érdekelte őket, hogy az országnak mekkora kárt okoztak.. Hasonló most a helyzet: megint nem Magyarország érdeke a fontos, hanem az aláírásgyűjtők, egyes politológusok szerint az utód-SZDSZ kicsinyes dühe az Orbán-kormány ellen. Ne ismerje meg a külföld hazánkat, ne csodálja a magyarok teljesítményét, ne dicsérjenek bennünket, mert az jó a kormánynak is. Tehát: inkább ne legyen, tegyünk keresztbe a kormánynak, az ország nem számít. Belegondolni sem akarok, hogy van egy régi magyar mondás: három az igazság. Kettő már megvolt. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A képviselőtestületi ülésről szóló beszámolóban érintőlegesen már foglalkoztunk Szigetszentmiklós 2017. évi költségvetésével – most alaposabban kitárgyaljuk Szabó József polgármesterrel, majd hasonlóan részletes áttekintés következik Tököl polgármesterével, Hoffmann Pállal. Megkezdődött a tavaszi nagytakarítás – az Aries illetékese sorolja el, hogy milyen munkálatok tartoznak ide. Március elsején, hamvazószerdán  a farsangot felváltja a nagybőjt időszaka – Hutóczky Béla, a Szent Miklós templom plébánosa az ünnepkör újkori értelmezéséről beszél.

2017, február 28
Hanganyag:

Bár 27 éve volt egy úgynevezett rendszerváltoztatás, még csak 17. . éve emlékezünk hivatalosan is arra, hogy 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt 1945-ben megválasztott főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok minden törvényi alap nélkül letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő 8 évet töltött különféle börtönökben és munkatáborban. Szabadulását követően 1956-ban tagja volt Nagy Imre kormányának. 1959-ben, 51 évesen halt meg. Letartóztatása annak a tudatos folyamatnak volt a része, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásán keresztül a totális diktatúra kiépítése felé haladt. Egy ember halála tragédia, egymillióé statisztika. Ezt a mélységes emberszeretetről tanúskodó mondatot Sztálin fogalmazta meg. A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban egyes kutatók 140 millióra, mások több, mint 200 millióra becsülik, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborokban vagy kivégzés által. Még többre tehető azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága évtizedeken át testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak, kínoztak, börtönbe zártak, internáltak, kitelepítettek és az is, aki a családtagjuk volt, mert gyerekeik is úgynevezett osztályidegennek minősültek. Persze, a kádári diktatúra fokozatos gyengülésével ezek alól a szabályok alól is egyre jobban lehetett kibújni, de a magam példáján tanúsíthatom, hogy a bejegyzés, a minősítés végigkísérte 1990-ig az életüket. Még középiskolába sem vehették fel őket, semmilyen vezető beosztást nem viselhettek, az élet minden területén hátrányos helyzetben voltak. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata nyomán február 25-én, tehát az előttünk levő hét szombatján tartjuk meg a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Bízom benne, hogy előbb-utóbb eljön az idő, amikor egységesen mindenki fejet hajt majd és senki, semmit nem felejt ki a kommunista diktatúra bűnlajstromából és az elmúlt időkben történtek nem csak egy-egy részére emlékezünk. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A mögöttünk hagyott héten a képviselőtestületi üléseken a 2017. évi költségvetés megalkotása, majd elfogadása volt a legfontosabb napirendi pont. Szigetszentmiklóson a gazdasági és pénzügyi bizottság is ülésezett a hét elején, szerdán következett a képviselőtestület tanácskozása. Mindkettőről beszámolunk, majd Dunavarsány következik, ahol ugyancsak a költségvetés volt a vezető téma – a főbb elképzelésekről Gergőné Varga Tünde polgármester számol be a hallgatóknak. Műsorunk végé egy kellemes téma szerepel: közeledik a tavasz. Legalábbis az Aries Szigetszentmiklóson már erre készül. A többit megtudhatják a kommunális egység vezetőjével készült interjúból.

2017, február 20
Hanganyag:

Február 17-én lesz éppen 19 éve, hogy floridai otthonában elhunyt az erdélyi írófejedelemként is emlegetett Wass Albert, teljes nevén szentegyedi és czegei gróf Wass Albert. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A grófi címet 1744-ben, Mária Teréziától kapták. Ifjú korában először Kolozsvárott, Debrecenben, majd a németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on tanult. 1932-ben visszatért Erdélybe. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Ceauescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották, őt magát a mai napig háborús bűnösként tartják nyilván. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, a korábbi szocialista irodalomtanítás tiltása miatt szinte ismeretlen volt. Nagyon gazdag életművet hagyott hátra: ismert könyve például a Kard és kasza, amelyben több nemzedéken keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi családjának történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották. Az átoksori kísértetekben a kommunista eszmékkel feltüzelt csőcselék 1919-es garázdálkodását eleveníti fel döbbenetes hűséggel és maró gúnnyal – ez az egyik regénye, amit a balliberális irodalomvilág a mai napig nem bocsát meg neki. Szeretett volna hazatelepülni, de a Horn-kormány idején a Kuncze Gábor által vezetett belügyminisztérium különféle kifogásokkal húzta-halasztotta a szükséges iratok kiállítását – miután magát minden porcikájában és gondolatában igaz magyarnak vallotta, nem volt hajlandó könyörögni a papírokért, hanem a történteken elbúsulva önkezével vetett véget az életének. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Sikerült megőrizni a bevételek és kiadások egyenlőségét a 2017. évi költségvetés tervezetében – többek között erről is hallhatnak a szigetszentmiklósi képviselőtestület pénzügyi bizottságának üléséről készült beszámolóban. Ezután Tököl képviselőtestületi üléséről következik interjú a város polgármesterével, majd az Aries szokásos heti tájékoztatójából kiderül: mennyivel emelkedhetnek a fűtés-számlák a hideg miatt. A csapadékvizet elvezető hálózat fejlesztése lesz az áprilisi közmeghallgatás fő témája, most a munkálatokat tervező cég képviselője beszél az elképzelésekről. A nyárra tekintünk előre a befejező interjúban: drágulnak a gyerektáborok, de van megoldás – minderről a táborfigyelő szolgálat vezetője tájékoztatja a hallgatókat.

2017, február 13
Hanganyag:

Február 8-án 63 éve, hogy Londonban meghalt Jendrssik György mérnök, feltaláló, akinek neve a vasúttörténetben, a diesel motorgyártásban sokkal ismertebb, mint a repüléstörténetben, pedig az előbbihez hasonlóan itt is jelentős munkásságot mondhatott magáénak. Jendrassik György a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a Ganznál kezdett dolgozni. Itt született meg első találmánya, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel-motor, ezzel megkezdődött a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Magyarországon és mintegy 20 külföldi országban közel nyolcvan szabadalmat jegyeztetett be motor- és gázturbinákra vonatkozóan. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben jelentek meg, alkalmazásuk gyorsan terjedt a világ vasútjain és ismertté tették a nevét. Sokat utazott külföldre a gyár képviseletében, kiválóan beszélt angolul, németül, franciául, spanyolul. Az akkor tervezett motorok hajtották a motorvonatok többségét itthon és külföldön, többek között a híres ma már nosztalgia vonatként közlekedő Árpádot is. Közben fokozatosan emelkedett a gyári ranglétrán – 1942-ben már vezérigazgatónak nevezték ki. Szakmai elismerésképpen 1943. május 14-én, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává vált, de a székfoglaló beszédét a háború megakadályozta. Budapest ostromát a fővárosban különböző helyeken vészelte át és a háború befejeztével bekapcsolódott az újjáépítésbe. Többször küldték külföldre, mint a Ganz vezérigazgatóját, de rövidesen a bizalmatlanság légköre vette körül. 1947. májusában Angliába utazott, majd Argentínában intézte a motorvonatok további rendelését, eközben lemondott az itthoni rangjáról és nem tért haza.1951-ben magyar bizottság utazott Londonba, hogy véglegesen felszámolja a kapcsolatot Jendrassikkal és a jövőre nézve az itthoni szabadalmairól lemondassa. Ez meg is történt, de a múltbeliek hozamát – egy nemzetközi bíróság útján – részesedés formájában tovább élvezte. Gyötörte a honvágy és a túlfeszített tempóját nem bírta a szervezete. 1954. február 8-án Londonban hunyt el. Az angol lapok méltón emlékeztek meg munkásságáról, amelyet itthon a Rákosi-korszakban hallgatás övezett és Kádárék idején sem kapta meg az őt megillető helyett a technika hazai fejlődéstörténetében. Ennyit bevezetésképp, következik a tartalomjegyzék.. A mögöttünk hagyott héten üléseztek a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai, mindegyikben a 2017. évi városi költségvetés tervezete volt az első téma, beszámolunk a határozatokról. A térségi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője, Sallai László tűzoltó százados a vendégünk ezután – a januári tapasztalatokat összegezzük és előre is tekintünk a tél még hátralevő idejére. Az Ariesnél sem pihentek az elmúlt időszakban – a síkosság megszüntetésének érdekességeiről hallhatnak összeállítást. Műsorunk végén a Városi Könyvtár és Közösségi Ház februári rendezvénykínálatot tekintjük át Lázár Gergő igazgatóval.

2017, február 6
Hanganyag:

Egy szomorú évfordulót eleveníthetünk fel: 2004. január 25-én hunyt el egy portugál bajnoki mérkőzés közben a nagyon tehetségesnek tartott 25-szörös magyar válogatott, a Benfica csatára, Fehér Miklós. A korabeli beszámoló szerint a hatvanadik percben állt be cserejátékosként. A szakadó esőben megrendezett találkozón Fehér nem egészségesen vállalta a játékot – náthával bajlódott már napok óta –, legalábbis a tragédia előtt saját honlapján még erről adott tájékoztatást. A hajrában gólpasszt adott csapattársának, amellyel megszerezték a vezetést. Pár másodperccel később a játékvezető sárga lapot mutatott fel a magyar válogatott támadónak – nem engedett elvégezni egy bedobást –, aki egy hamiskás félmosollyal és hajának hátra simításával nyugtázta figyelmeztetést. Fél pillanat sem telt el, Fehér megpróbált újra a játékra összpontosítani, de ekkor mintha valami történt volna vele. Megállt, fejét előre hajtotta, háta begörnyedt, kezeit térdére támasztotta, majd tehetetlenül esett hátrafelé a fűre. A két csapat játékosai azonnal körbevették, a játékvezető engedélyt adott az orvosi segítségre. Tizenöt percig állt a játék, ekkor már lehetett tudni: nagy a baj. Ott a gyepen azonnal megpróbálkoztak újraélesztésével, közben valaki elrohant a mentőért. A pályán tanácstalan játékosok voltak láthatók, néhányan a földre borulva sírtak, majd kimentek a szélre, hiszen a játékvezető félbeszakította a mérkőzést… Fehért azonnal a helyi kórházba szállították, ahol hiába küzdöttek életéért az orvosok, már nem tudtak rajta segíteni. Csapata a portugál Benfica örökre visszavonultatta Miklós mezét, a 29-est, ezt már soha senki nem viselhet a klubnál. Nálunk, Szigetszentmiklóson működik egy Benfica-rajongói klub, berendeztek egy emlékszobát Benfica mezekkel, zászlókkal, játékosok fényképeivel, többször kint voltak a klubnál, ahonnan sok emléket és emléktárgyat hoztak haza. A Benficánál ma éppen olyan szeretettel, megbecsüléssel őrzik Fehér Miklós emlékét, mint Szigetszentmiklóson. Ennyit bevezetőként, következik a tartalomjegyzék. Mi a feladata egy kormányhivatalnak, mikor kezdik el az új közlekedési csomópont építését az államigazgatási központ tájékán, lesz-e kotrás a Kis-Dunában, hogyan érinti egy esetleges olimpia térségünket - ezekről és még sok minden másról is szó lesz a Tarnai  Richárd kormánymegbízottal készült interjúban. Rendkívüli képviselőtestületi ülés volt Szigetszentmiklóson, beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Hallhatják az Aries szokásos heti tájékoztatóját, majd a csapadékvíz-elvezetés lesz a téma. Dunavarsányra megyünk ezután: a Magyar Kultúra Napja alkalmával a képviselőtestület új kitüntető címet alapított és rögtön ki is osztott – zenés interjút hallhatnak a díjazottal, a népdalkör vezetőjével, Szikora Marikával.

2017, január 30
Hanganyag:

Adásunk napján van a Magyar Kultúra Napjam, 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti himnuszunk kéziratát. Két becses papírlapot őriz az Országos Széchenyi Könyvtár – 1946 decemberében került hozzájuk. Kölcseynek nem voltak egyenes ági leszármazottai, sok kézirata, mint a Himnuszé is,  a rokonságán keresztül maradt fenn – a megelőző időkben hol tudtak róla, hol nem, pontosan ma sem határozható meg az útja a költőtől a könytárig. A kézirat olyan, mintha megégett volna, de nem láng okozta égésről, hanem két nagy, a lap tetején levő tintafoltról van szó.  Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére. Magának az írásképnek semmi baja nem lett. Nem Kölcsey tintája okozhatta a bajt, hanem feltehetően ezt a két lapot, mint „ereklyét” kiemelhették egy kéziratcsomagból, talán megmutatni barátoknak, illusztris vendégeknek, és ekkor véletlenül ömölhetett rá tinta. Fizikailag pontosan ugyanúgy néz ki, mintha megégett volna. Különben a papír jó állapotban van, nincs rajta penész vagy gomba. Nemzeti imánk tehát addig marad meg, amíg mi is úgy akarjuk. Korábban született olyan terv, hogy másik himnuszt kellene írni, de szerencsére már eltűnt az ötletgazda és az őt pártoló rendszer is. Ma pedig a megbecsülés jeleként Alkotmányunk kezdődik Kölcsey művének első sorával. Ennyit bevezetésként, következzék a tartalomjegyzék. Ünnepélyes eseményre került sor a mögöttünk hagyott héten: az új államigazgatási központ épületében a szintén új járásbíróság egyik termében letették az esküt  az ülnökök, jeléül annak, hogy a bíróság is megtartja rövidesen az első tárgyalást. Dunavarsány a következő helyszín: Gergőné Varga Tünde polgármesterrel az idei esztendő feladatait tekintjük át. A budapesti Nyugati pályaudvar királyi várótermébe megyünk ezután: megtartották az idei zarándokvonatokról a szokásos sajtótájékoztatót. Egy óriáskép felszerelésének lehetnek tenúi a következőkben: a 25 esztendős szigetszentmiklósi Ádám Jenő Zeneiskola egyik ünnepi ajándékát Puha Ferenc festőművész biztosította. Végezetül Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével váltunk néhány szót napjaink egyre erősödő keresztényüldözéséről.

2017, január 24
Hanganyag: