Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2019. január. 24. csütörtök van, Timót napja.


Mozaik

Mielőtt elmerülnénk az adventi várakozásban és vásárlásban, tekintsünk vissza egy mára már elfeledett eseményre, amelynek nem is annyira a megtörténte, hanem inkább az előzménye a fontos. Mondom mindezt azért, mert a napokban megkérdeztem egy huszonéves ifjút: tudja-e, mi az a világútlevél? Kissé értetlenkedve nézett rám: hát persze, az az okmány, amivel a világban utazni lehet, vagyis az útlevél. Minek elé tenni azt, hogy „világ”? Hát igen, a fiatalabbak már elképzelni sem tudják, hogy miért volt szenzáció Magyarországon, amikor 30 évvel ezelőtt, 1987. november 27-én a Németh-kormány bejelentette: bevezetik a világútlevelet, amivel január elsejétől bárki, bármikor átlépheti az országhatárt. A szocialista rendszerben egészen másképp volt. Először is nagyon sokan voltak, akik semmilyen útlevelet nem kaphattak, mert csúnyán néztek egy párttitkárra, hangot adtak nemtetszésüknek a rendszer valamelyik intézkedése miatt, esetleg 1956-ban vagy korábban Nyugatra távozott valamelyik rokonuk. Azután voltak a bordó színű útlevél birtokosai, akik meglátogathatták a testvéri szocialista országokat, például a befalazott Német Demokratikus Köztársaságot, a Trianonban erőszakkal összetákolt Csehszlovákiát, a baráti Lengyelországot, az ideiglenesen megszálló Szovjetuniót. Ezt követte a kivételezetteknek juttatott kék útlevél: ezzel három évente az állandóan az összeomlás előtt álló gaz imperialista országokba lehetett elutazni, mindenki kapott ötven dollárt az összes költségeire és magával csempészett annyit, amennyit feketén beszerezni és a határon ügyesen eldugni tudott. A harmadik kategória a barna, vagyis a szolgálati útlevél volt – itt a kiküldő vállalat párttitkára döntötte el, hogy kit, hova lehet kiengedni annak veszélye nélkül, hogy az illető disszidál, vagyis nem jön vissza. Az egész rendszert a Belügyminisztérium és szakképzett besúgó-hálózata felügyelte, a begyűjtött információk alapján dőlt el az, hogy egy kérelmező kaphat-e és ha igen, milyen színű útlevelet. Ezt az egészet váltotta fel az akkor valóban újdonságnak számító világútlevél, amellyel a lehetőség együtt járt, de több költőpénz nem. Ez a színes világ szerencsére már eltűnt, bár néhányan még őrizzük az emlékeket. Ki a munkája miatt, ki nosztalgiából. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Üléseztek Szigetszentmiklóson a képviselőtestület szakmai bizottságai – beszámolunk a meghozott döntésekről. Bár közelednek az ünnepek, azért szó esik a hétköznapi feladatokról is az Aries szokásos tájékoztatójában. Egy hét múlva Advent első vasárnapja van, amikor hagyományosan benépesül a Kossuth Lajos utca – a főszervező, Lázár Gergő árul el néhány érdekességet az egész napos rendezvényről.

2017, december 4
Hanganyag:

Közeledik Mikulás és karácsony, az üzletekben már megjelentek a csokifigurák, a híradásokban többek között beszámolnak arról, hogy neves közintézményekbe honnan szállítják a fenyőfákat, a bankok pedig hirdetésekben, üzenetekben, plakátokon elkezdték bombázni az ügyfeleket különféle csábító hitel-ajánlatokkal, amelyeknek lényege, hogy csak itt, csak most, csak Önnek. Ne feledjük: a mézes-mázos, csalogató reklámmondatok mögött nemcsak éveken át tartó törlesztés árnya lebeg, hanem, ha jobban utánaszámolunk, kiderül: legalább a dupláját fizetjük vissza fogcsikorgatva annak, mint amennyit egy könnyed gesztussal fölvettünk. A pénzintézetek szokásuk szerint most is nagyot akarnak kaszálni: mindegy, hogy ünnep van vagy hétköznap, minden alkalmat megragadnak rendületlenül magas nyereségük és így a mi veszteségünk fokozására. Ne feledjük: a Mikulás és a karácsony egyaránt az örömszerzés ünnepe – ne a bankok örüljenek, hanem szeretteink. Figyeljünk arra, hogy csak annyit költsünk, amennyit elbír a pénztárcánk – kedves ötletekkel, odafigyeléssel az olcsóbb ajándékok is mosolyt varázsolnak kicsinek és nagynak az arcára. Egy kedves matrica vagy rajz, ügyesen kitalált jókívánság a csomagoláson többet ér, mert személyhez szóló, mint a számlán sorakozó nullák. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Megkezdődött a kormány által meghirdetett iskolaépítési- és fejlesztési program második üteme, amely közvetlenül érinti Szigetszentmiklóst is: két 16 tantermes iskola felépítéséről döntöttek. Bóna Zoltán országgyűlési képviselő és Szabó Zoltán polgármester ismerteti a részleteket. Rendkívüli képviselőtestületi ülés volt a mögöttünk hagyott héten – természetesen tájékoztatjuk hallgatóinkat a napirendi pontok megtárgyalása után született döntésekről. Tökölön a Művelődési Házban lakossági fórum vendége volt Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő – figyelmezetően fontos mindaz, amit a migránsok betelepítését illetően a saját tapasztalatai alapján elmondott. Dunavarsány a következő helyszín: folytatjuk az önkormányzati ciklus első félidejében történtekre a visszatekintést. Egyetemista hallgatókat fogadott a szigetszentmiklósi Aries Kft – ni is részt vettünk a telephelyen tett körúton, összegezzük a tapasztalatokat.

2017, november 21
Hanganyag:

Bármennyire szinte unalmas már a híradásokban a menekült-ügy, sajnos, nem tudjuk kirekeszteni az életünkből, mert nem zárult le és ki tudja, mi történik a folytatásban. Némelyik uniós és hazai közéleti szereplő politikai ügyet csinál belőle – a riasztó tények tudomásul vétele helyett csak pártja Soros György ki tudja, mennyi pénzért átvett terveit adja tovább és az sem zavarja, ha közben példátlan módon a saját hazáját támadja. Mint a híradásokból tudjuk, az egyik egészen kicsi párt aláírásgyíűjtést kezdett a nemzeti konzultáció megakadályozása érdekében – biztos megéri a számukra. Egy alkalommal a Nemzeti Fórum Kölcsey körének rendezvényén végighallgattam Földi László titkosszolgálati szakértő, az első Orbán-kormány idején a polgári hírszerzés műveleti igazgatója előadását – ő nem kertelt, szerinte egyszerűen egy megszállási folyamat elszenvedői vagyunk és ha nem sikerül megállítani, akkor megint megszállnak bennünket, mint 1956 november 4-én hajnalban, amikor a szovjet csapatok lerohanták a demokratikus Magyarországot. Most a folyamat jóval lassabb és rejtettebb, de végeredményét tekintve ugyanúgy a magyar államiság megszűnéséhez vezethet. Ugyanezen a fórumon Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője korábbi útjainak tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy az iszlám vallás követői kétféle társadalmat ismernek: az egyikben az iszlám az uralkodó, a másikban az uralom átvételre készül. Szomorúan jegyezte meg: a hagyományos keresztény értékeket, mint a szeretetet, a segítségnyújtást, a tényleg rászorulók befogadását a gyengeség jelének tartják, amely remekül kihasználható terjeszkedésük érdekében. Ennyit az imént emlegetett aláírásgyűjtésről, következik a tartalomjegyzék. A mostani napokban-hetekben még mindig az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezünk, hiszen hiába rohanták le és szállták meg a szovjet csapatok Magyarországot, a harcok még nem fejeződtek be. Vajon mikor volt vége a szabadságharcnak? Raffay Ernő történésznek tettem fel a kérdést. Jelenünk gondjaira áttérve, közeledik az influenza-járvány – a szigetszentmiklósi háziorvosi szolgálat vezetője, Hargitai Róbert doktor jótanácsait hallgathatják meg. Egyetemisták jártak tanulmányi látogatáson az Ariesnél – összegezzük a tapasztalatokat. Folytatjuk a téli közlekedési veszélyekről szóló sorozatunkat, most a kerékpárosokról beszél a Pest megyei Rendőr-főkapitányság balesetmegelőzési csoportvezetője.  Bíró Lajos emlékhét kezdődik a Bíró Lajos Általános Iskolában, Noszeda Tibor igazgató mondja el, hogy milyen eseményekkel készülnek rá.

2017, november 14
Hanganyag:

Eltávozott szeretteinkre emlékeztünk a mögöttünk hagyott héten szerdán és csütörtökön - emlékezzünk meg azokról a névtelen hősökről is, akik 1956-ban a magyar szabadságharcban áldozták fel életüket. November 4-én hajnalban véget ért a szovjet csapatok látszat-kivonulása, visszafordultak és lerohanták Magyarországot. – megkezdődött az 56-os szabadságharc. Bár nem volt esély a túlerő ellen a győzelemre, mégis sokan vállalták a küzdelmet. Dicsőség emléküknek. A nemzetközi jogi megítélés máig nem egységes a történteket illetően: egyes történészek szerint szabályos háború zajlott Magyarországon, mert két regurális hadsereg állt szemben egymással, egy független országot megszállt egy másik ország. Mások Kádár Jánosra hivatkoznak, mondván: mint a tényleges hatalmat gyakorló kormány vezetője, a harcok befejezése érdekében egy másik ország haderejének támogatását kérte, ez pedig nem megszállás, tehát nem volt háború. Igaz, ma már csak elvi a vita, de lehetne gyakorlati értelme is: a második világháború után mint vesztesek, hatalmas jóvátételt fizettünk többek között a barátinak nevezett Szovjetuniónak is. Ha 1956. november 4-e után háború volt, amelynek eredményeként diktatúra épült ki, akkor a köztársaság, tehát a demokrácia visszaállítása, tehát a rendszerváltozás után kártérítés követelhető a megszállóktól, mint például Irak esetében történt. Irak fizetett is. Mi nem kaptunk egy fillért sem – igaz, háborús jóvátétel címén nem is kértünk és ma már mindez a múlt, mint ahogy egy másik évforduló is: november 7-én kellett ünnepelni évtizedeken át a nagy októberi szocialista forradalmat. A világtörténelmi zsákutcáról ma már azt is tudjuk, hogy az Auróra bizony vaktöltéssel pufogtatott, a Téli Palotát megszállók inkább fosztogattak, mint politizáltak és a kommunizmus legtöbb embert érintő eredménye a hatvanas évek végéig létező, számlálatlan milliókat megnyomorító Gulág-rendszer volt. Ne is beszéljünk róla többet – következzék a tartalomjegyzék. Az első összeállításban november 4-e előzményeiről és következményeiről lesz szó, elmondja emlékeit többek között Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye. Hétköznapi téma következik ezután – az Aries szokásos tájékoztatóját hallgathatják meg. A folytatásban a téli közlekedés veszélyeire hívja fel a figyelmet a Pest megyei Rendőr-főkapitányság balesetmegelőzési csoportvezetője, majd Lázár Gergő, a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház igazgató sorolja el a novemberi rendezvényeket.

2017, november 6
Hanganyag:

Ezekben a napokban nem csak az 1956-os forradalom és szabadságharcra, hanem egy másik, szintén jelentős eseményre is emlékezhetünk, ha néhány évtizeddel korábbra nézünk vissza a történelemben. Közép-Európa északi részén az Antant 1918-ban mesterségesen létrehozott egy bábállamot, amelynek az előretolt bástya szerepét szánta a Kárpát-medencében. Csehszlovákia volt ennek az államnak a neve, területét a környező országoktól rabolták össze, ennek megfelelően lakosai morvák, németek, lengyelek, magyarok, rutének és szlovákok voltak. A tákolmány nem bizonyult időtállónak, hamar szembe találta magát azokkal a népekkel, amelyek kénytelenek voltak elviselni a trianoni diktátumot. Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt, amellyel 12 012 km², Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer , majdnem teljes egészében magyar lakossal. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett többek között Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc. A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre. Minden felszabadított városban zúgtak a harangok, az utakon boldogságtól zokogó emberek térdepeltek és a katonák virággal borított utakon lépdeltek. A visszatért Felvidéken egyetlen ember sem beszélt más nyelven, csak magyarul. – írta a korabeli sajtó. Mindez 79 éve történt, a múltból térjünk vissza a jelenbe, a tartalomjegyzékhez. Ülésezett Szigetszentmiklós képviselőtestülete – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Dunavarsány a következő helyszín: dr. Békássí Szabolcs alpolgármester összegzi az önkormányzati ciklus első félidejének eseményeit. Lakossági fórum volt a mögöttünk hagyott héten a nemzeti konzultációról, illetve a migráció okozta súlyos gondokról a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház színháztermében – az előadót, Németh Szilárd országgyűlési képviselőt szólaltattuk meg. lEgyre több szakmában jelentkezik munkaerő-hiány, nagyon fontos tehát az utánpótlás: immár másodszor rendezték meg Szigetszentmiklóson, a sportcsarnokban a Jövő-Kép nevű pályaválasztási seregszemlét – szakemberek és diákok mondják el tapasztalataikat, illetve terveiket.

2017, november 2
Hanganyag:

 

Az előttünk levő héten, október 21-én lesz 184 éve, hogy megszületett egy olyan híresség, akinek a nevét ezekben a napokban sokat emlegettük: Alfred Nobel. Stockholmban jött a világra, apja szintén gyáros és feltaláló volt, aki az orosz hadiiparnak is dolgozott. Halála után az ifjú Nobel folytatta apja kísérleteit, 1863-ban fejlesztette ki a lövedékek robbantó gyutaccsal történő kezdő gyújtását, 1865-ben megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot. 1867-ben nitroglicerinből és kovaföldből nagy hatékonyságú robbanóanyagot állított elő, amelyet "dinamit"-ként szabadalmaztatott. Ezzel forradalmasította a haditechnikát és a robbanóanyagok ipari felhasználását. 1895-ben alapot létesített, amelynek vagyonát a Nobel-alapítvány kezeli, és éves kamatait (150 800 svéd koronát) minden évben egy fizikai, kémiai, orvostudományi, irodalmi és egy békedíjként ítélik oda azoknak, akik - idézem az alapító okiratból - "az emberiségnek a legnagyobb hasznára vannak". A Nobel-díjakat 1901. december 10-én nyújtotta át először a svéd király Stockholmban és Oslóban, és azóta is minden évben e napon - Nobel halálának napján - adják át, odaítélése természetesen korábban történik meg. Nemes eszme volt Nobel részéről, hogy a főként gyilkolásra használt találmányából keletkezett hatalmas vagyon kamatait végrendelete szerint a tudományos és kulturális élet legjobbjai között osztják fel – kár, hogy az érdek, a politikai és hatalmi harc ide is befurakodott és minden esztendőben nagyobb a vita a tetemes összeget átvevők személyéről és munkásságukról. Talán egyszer itt is a valódi értékrend hatalma győz. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A tököli eseményekről hallanak először beszámolót Hoffmann Pál polgármester jóvoltából. Ezután Szigetszentmiklós a helyszín: a Kenyér Világnapja alkalmából a Gere pékségbe minden évben meghívnak néhány iskolás osztályt egy üzemlátogatás és egy kis kóstoló érdekében – mi is ott voltunk a jóízű eseményen. Lassan már az ősz közepén is túl vagyunk, itt az ideje a zöldhulladék összegyűjtésének – erről lesz szó az Aries szokásos heti tájékoztatójában. Befejező témánk az autó: egy szakszervíz vezetője a tél előtti teendőket sorolja el – bevallom, magam sem tudtam, hogy például miért kell ilyenkor az autó klímaberendezését is ellenőriztetni.

2017, október 24
Hanganyag:

Október 23-án az 1956-os magyar forradalom kitörésének 61. évfordulójára emlékezünk, azután majd következik november 4-e, a szabadságharc kezdte – ezen a napon hajnalban a szovjet birodalmi tankok visszafordultak a látszat-kivonulásból és lerohanták Magyarországot. Sokféle szempontból elemezték már a történteket, arról azonban sosem esik szó, hogy a harcok a milyen károkat okoztak. Az emberéleteket többé-kevésbé sikerült számba venni, a gazdasági károkat azonban ennyi év távlatából már nagyon nehéz. Gazdasági szakértőkből és a harcok pontos ismerőiből 2007-ben létrejött egy bizottság, amely a Iustitia nevet vette föl - Iustitia az igazság istennője a mitológiában. A szakértők a fellelhető dokumentumok alapján azt állapították meg, hogy a szovjet katonai intervenció annak idején 2007-es árfolyamon körülbelül 50 milliárd dollár kárt okozott épületekben, vasútban, utakban, járművekben, megsemmisült termékekben. Erről a szomorú tényről annak idején tartottak sajtótájékoztatót, magam is ott voltam és beszámoltam róla a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, de néhány interjú és tudósítás elhangzásán kívül semmi más nem történt, soha, senki nem vetette fel az ügyet. Az összehasonlítás kedvéért: a rendszerváltoztatáskor 22 milliárd dollár volt az államadósságunk. Most már alighanem véglegesen történelmi adalék marad a lerohanás okozta kár összege, de azért emlékezzünk erre is. Ennyit bevezetésként és következzék a tartalomjegyzék. A mőgöttünk hagyott héten üléseztek a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Az Aries szokásos heti tájékoztatója következik ezután, majd elbúcsúzúnk a hétköznapi ügyektől: először Dunavarsányva látogatunk, ahol ünnepélyesen leleplezték Deák Ferenc mellszobrát, majd a szigetszentmiklósi hősi halott, Heidinger János emlékét elevenítjük fel egykori bajtársai segítségével.

2017, október 24
Hanganyag:

Az évfordulónaptárt böngészve kiderül, hogy 142 éve, 1875. október 15-én nyílt meg Budapesten, a mai Blaha Lujza téren a Népszínház. Bizonyára sokan emlékeznek a régi dalra, amely szerint hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll. Erről a színházról van szó, mert itt működött 1908-tól a Nemzeti Színház társulata és a díszes épületen rajta maradt a név. Az első, eredeti Nemzeti az Astoria szállóval szemben levő telken állt, valóban a nemzet színháza volt, közadakozásból és közös munkával épült föl a Grassalkovich hercegi család által kikötötten csak színházépítés céljára adományozott telken. Az adománylevélben hangsúlyozták: amennyiben nem színház épülne fel, úgy a tulajdonjog visszaszáll a családra. Zárójelben jegyzem meg, hogy a kései utódok fütyültek a végrendeletre: Demszky Gábor főpolgármestersége idején a Soros György által építtetett és alapítványa által működtetett Közép-Európai Egyetem készült el a helyén, holott a korábbi években az építészek itt is elképzelhetőnek tartották egy új Nemzeti építését. Az első Nemzetit a hatóságok néhány év múlva az akkor korszerűnek számító gázvilágítás állítólagos tűzveszélyessége, valójában egy nagyarányú ingatlan-panama miatt lebontatták. A társulat átköltözött a Népszínházba. A körút és a Rákóczi út sarkán, körülbelül a mai zebrától néhány lépésnyire tényleg volt egy óra egy oszlop tetején, fiatal és idősebb párok gyakran randevúztak a tövében. A Népszínház feladata elsősorban a magyar szerzők által írt népszínművek és az operett népszerűsítése volt. Vezető színészei között találjuk Blaha Lujzát, ezért viseli a tér az ő nevét. A hatalmas, szép épületet 1965-ben máig tisztázatlan indokokkal felrobbantották. A hivatalos változat szerint az akkor épülő metró alagútja miatt félő volt, hogy megrepednek a falak és összedől az egész. Építészek tucatjai cáfolták akkor és azóta is ezt az elméletet, sokan összefogtak a megmentése érdekében – mindhiába. Az MSZMP és az utódok a mai napig mélyen hallgatnak a valamikori valódi indokról. A Nemzeti társulata tovább költözött a Hevesi Sándor téri kis kamaraszínházba és ott játszottak, míg az első Orbán-kormánynak köszönhetően meg nem nyílt az új Nemzeti Színház. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A mögöttünk hagyott héten volt a Nemzeti Gyásznap – mi is felidézzük a kivégzett hős tábornokok emlékét. A távoli múlt után közelmúlt: Gegrőné Varga Tünde, Dunavarsány polgármestere a helybeli önkormányzat tevékenységének első félidejére tekint vissza, összegzi az eredményeket. Dunharaszti a következő helyszín, ugyancsak a képviselőtestület munkája a téma. Beköszöntött a hűvös őszi idő, jól esik a meleg a lakásokban – fontos tudnivalókról beszél az Aries távfűtési szakembere. Műsorunk végén a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi ház igazgatója sorolja el az októberi rendezvényeket.

2017, október 9
Hanganyag:

166 évvel ezelőtt, 1851 október 4-én történt meg a budapesti Szent István bazilika ünnepélyes alapkőletétele. A bazilika megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. Az elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az építkezés lassan folyt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit ad. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt, valamint az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt 1868 elején egy vihar ledöntötte és beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, akit a főváros közgyűlése bízott meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Ybl tervei szerint kell folytatni. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor. Bazilikai rangját 1931-ben IX. Pius pápától kapta. 1983 és 2004 között vatikáni nyomásra és jelentős részben innen származó pénzből elkezdték felújítani az építményt. A munkálatok egyházi irányítója, az akkori plébános, Szabó Géza kanonok a pártállammal való állandó hadakozás idején öt infarktust és egy szívműtétet élt túl, mint mondta, Isten segítségével. Évtizedeken át őrzött harcokban megsérült 56-os zászlót, ma már szabadon látható és itt, a Szent István-kápolnában van nagy királyunk aranyból készült ereklyetartója. A kupolából pedig csodálatos kilátás nyílik a fővárosra. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék Ülésezett a szigetszentmiklósi képviselőtestület – természetesen beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Tűzoltóautó-szemle a következő téma: Szigetszentmiklós két új csillogó-villogó, magyar gyártmányú tűzoltóautót, szakszerűen fogalmazva gépjárműfecskendőt kapott. Óvodába megyünk ezután: vöröskeresztes bázisóvoda lett a Napsugár-óvoda, megtudhatják, mit jelent ez a cím. Országos Könyvtári Hét előtt vagyunk – természetesen a Városi Könyvtár is részt vesz az eseményekben. Végül Dunaharasztiba látogatunk – a Laffert-kúria rendezvényeit sorolja az intézmény vezetője. 

2017, október 3
Hanganyag:

Egy korszakos esemény évfordulójához közeledünk: 1987 szeptember 27-én, tehát éppen 30  éve rendezték meg a lakiteleki találkozót. Lakitelek kis település, huszonnyolc kilométerre Kecskeméttől, a Tisza mellett. Lezsák Sándor annak idején pártállami mércével mérve nem viselkedett jól, ezért a fővárosból való száműzetésre ítélve sok éven át tanított csöppnyi általános iskolájában, majd vett ott egy tanyát is. Ennek a kertjében, egy kölcsönkért nagy katonai sátorban tartották meg a  nevezetes összejövetelt azért, hogy a magyarság esélyei címmel nemzeti sorskérdéseinkről cseréljenek eszmét. A szervezők : Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Csurka István voltak, összesen 181-en gyűltek össze. A bevezető előadást Pozsgay Imre, akkori címe szerint a Hazafias Népfront főtitkára tartotta – az ő jelenléte  azért volt fontos, mert részben legalizálta a hatalom számára nem kívánatos összejövetelt. Persze, a belügy megfigyelői és lehallgató-szakemberei azért jelen voltak: amikor a 20 éves évfordulón Lezsák Sándorral a helyszínen készítettem interjút, pontosan megmutatta, merre kukkoltak az elvtársak. A teljes körű figyelemmel kísért előadások a sátorban a reform szükségességéről, a társadalmi kiútkeresésről szóltak, az összefogás megteremtését tűzték ki célul. Itt fogalmazódott meg először, hogy a szocializmus zsákutca, s itt hangzott el először nyilvánosan az egypártrendszert felváltó többpártrendszer követelése és az, hogy Kádárnak mennie kell. A hivatalos sajtó nem tudósított az eseményről, de a hírek természetesen terjedtek és egyre több részlet kiszivárgása borzolta fel a kedélyeket. Végül másfél hónappal a nevezetes esemény után  Pozsgay egy vele készült interjúba csomagolva a Magyar Nemzet című napilapban tárta a nyilvánosság elé a találkozó tényét és az ott elfogadott nyilatkozatot. Harminc éve kezdődött meg tehát a rendszerváltozás folyamata, amely sokak szerint a mai napig nem ért véget. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Jónéhány nyertes pályázatnak köszönhetően már folynak előkészítő és gyakorlati munkálatok a városban – pályázati összegzés az első interjú Szabó József polgármesterrel. Üléseztek a mögöttünk hagyott héten a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai, természetesen beszámolunk a meghozott határozatokról. A Pest megyében dolgozó védőnők számára szerveztek szakmai konzultációt a mögöttünk hagyott héten – az erről készült tudósításban szó lesz az elhangzott gondokról és térségünk országgyűlési képviselője a jövőt illető örvendetes hírrel is szolgál. Hallhatják majd az Aries Kft. időszerű tudnivalókat tartalmazó tájékoztatóját is.

2017, szeptember 25
Hanganyag: