Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. február. 19. hétfõ van, Zsuzsanna napja.


Mozaik

Korábbi műsor ismétlése.

Immár mögöttünk a szenteste ajándékokkal és örömökkel teli néhány órája, a karácsony két napja sok helyen a kölcsönös családlátogatások ideje. Kicsik és nagyok egyaránt igyekeznek magukhoz venni vagy felölteni azt, amit kaptak, hiszen az újdonság varázsa ilyenkor még nagyon erős, és úgy indulnak el a közelebbi vagy ritkábban látott távolabbi rokonokhoz. Ilyenkor mindig jó a hangulat és ez arra is alkalmat ad, hogy kidobáljuk magunkból az egész esztendőn keresztül magunkba gyűjtött tüskéket, sértődéseket. Sokszor vagyunk úgy, hogy ezért vagy azért nem szólunk ugyan a másiknak, de nem is felejtjük el, ráérő perceinket azzal rontjuk el, hogy felidézzük és hang nélkül mérgelődünk. Persze, a büszkeségünk nem engedi, hogy tisztázzunk egy esetleges félreértést – „még hogy én kezdjem?!” – mondjuk magunkban és hurcoljuk tovább a bosszússágunkat mindketten. Nos, a karácsony arra is alkalmat ad, hogy félretegyük konokságunkat és egy szép hangulatú pillanatban mosolyogva átöleljük a másikat vagy kezet nyújtsunk neki, mondván: a szeretet ünnepe van, felejtsük el az egészet! Egészen biztosan ugyanez lesz a válasz is és úgy érzik majd, angyal szállt a házra. Próbálják ki – érdemes és így még ünnepibbé válik az ünnep. Legyen emlékezetesen szép a karácsony minden kedves hallgatónk számára! Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Két térségi város, Dunavarsány és Dunaharaszti képviselőtestületének idei utolsó rendes üléséről hallhatnak beszámolót, majd szívmelengető történetek következnek az Aries Kft. életéből. Megtudhatják ezután, hogy mi tart együtt egy házaspárt immár hatvan esztendeje és arról is szó lesz, hogy mi a különbség a szerelem és a szeretet között. A karácsonyi asztalról nem hiányozhat a beigli – készítésének titkairól, az igazán finom beigli tulajdonságairól még az ünnepek előtt készült a felvétel a munkálatokat irányító pékmesterrel. Érdemes az ötleteket eltenni a következő karácsonyra – a beigli lehet, hogy már mostanra elfogyott.

2016, december 27
Hanganyag:

A szigetszentmiklósi képviselőtestület 2013 decemberében döntött úgy, hogy az akkori karácsonyától kezdve úgynevezett babaköszöntő-csomagot csomagot kapnak a miklósi újszülöttek. Apróság, de a szülőknek természetesen jól esik. Kicsi használati tárgyak, rugdalozó, pléd, mindegyik Szigetszentmiklós felirattal és tréfás kis rigmusokkal. Talán megmarad valamelyik egy fiók mélyén és egyszer jó lesz rábukkanni, visszaemlékezni. Karácsony, a család ünnepe alkalmával szeretettel köszöntjük az összes, idén született apróságot és kívánunk nekik hosszú, boldog, eredményes életet – más településeken élő társaikkal együtt. Nemrég elhangzott a híradásokban, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint lelassult a népességfogyás üteme Magyarországon, persze akadt, ahol nem a lassulást hangsúlyozták, hanem a fogyást. Mintha örülnének neki. Emlékszem, az első Orbán kormány idején az akkori családtámogatási rendszernek köszönhetően a mostanihoz hasonló módon bizakodva tekinthettek a jövőbe a népességkutató szakemberek, mert akkor is lassult a csökkenés. Azután jött a választás, a Medgyessy, majd a Gyurcsány kormány, a családtámogatás leépítése és a népességfogyás gyorsulása. Az erdélyi Félixfürdőn néhány esztendővel ezelőtt tartott Kárpát-medencei népességkutató konferencián több tudós is elmondta: Magyarországon bőségesen van szülőképes korú nő, ilyen akadálya nincs tehát a lélekszám növekedésének. Arról is szó volt, hogy a fiatalok hagyományosan több gyermeket szeretnének – de a körülmények miatt nem mindig képesek vállalni a nagy családot. A több gyerekhez a megfelelő anyagi háttéren kívül még valamire szükség van: a jövőbe vetett bizalomra. A családtámogatási háttér ismét kiépült, az idén már volt CSOK, a  kormány döntésének köszönhetően tízmillió forintot és ha igénylik, további rendkívül kedvező kamatozású hitelt kaphatnak a három gyermek felnevelését vállaló szülők. Adja a magyarok Istene, hogy az eddigi folyamatok ne változzanak meg és eljussunk oda, hogy ismét gyarapodni kezdjünk nem csak anyagiakban, hanem lélekszámban is. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Bóna Zoltánnal, térségünk országgyűlési képviselőjével tekintjük át először a 2016-os esztendőben történteket, majd Tarnai Richárddal, a Pest megyei Kormányhivatal veletőjével beszélgetünk többek között arról, hogy miért nem kezdte még mindig meg a működését a járási közigazgatási központ és arról is szó lesz, hogy mikét változnak döntési hatáskörök térségünket illetően és ezeknek a változásoknak milyen következményei vannak például a Szigetszentmiklóson élők számára. Hallhatják az Aries szokásos tájékoztatóját, majd műsorunk végén Hutóczky Béla plébános úr beszél arról, hogy mikor kell, vagy inkább kellene felbontani a karácsonyi ajándékokat.

2016, december 19
Hanganyag:
2016, december 12
Hanganyag:

Az előttünk levő héten kedden a hajnali szürkületben bizonyára minden kedves hallgatónk ablakához megérkezik a Mikulás és a kikészített cipőkbe odateszi azt az ajándékot, amelyet viselője megérdemel. Emlékszem, kisgyerekként nagyon vártam ezt a napot és este alig tudtam elaludni, annyira szerettem volna kilesni a jóságos, nagyszakállú bácsit. Igazán sajnáltam, amikor elröppent a mesében való hitem, azután megint örültem, amikor sok esztendővel később a kisfiamnak dugdostam a cipőjébe az ajándékot. Azután ő is felnőtt – most már minden évben ki kell találnom, hogy az unokáim számára miért éppen hozzám érkezett meg a nekik szánt küldeménnyel a Télapó...Bármilyen felfordult is néha a mai világ, nagyon fontos, hogy a kicsik mindig higyjenek valamilyen szép, kedves történetben, tartsuk meg őket mesevilágukban, amíg lehet. Azután úgyis jön a zord valóság, odaóvakodnak a tévékészülékek elé, ahol rendszerint éppen valami robbantásról tudósítanak, a képernyőn égő házak, villogó kék lámpák, jajgató emberek láthatók, és máris teljesen más foglalkoztatja a nagyobbakat és sajnos a kisebbeket is, pedig nekik még egyáltalán nem erre lenne szükségük. Sokat változtak így is – néhány nappal ezelőtt a Szebeni úti gyönyörű iskolában a másodikos hagyományőrző és egyben rádiós osztállyal készítettem műsort többek között arról, hogy mit kérnek a Mikulástól – sajnos, a külső világ leképeződéseként többen is valamilyen fegyvert jelöltek meg és nem értették, hogy miért szeretném arra rábeszélni őket, hogy kérjenek inkább valami mást. Szent Miklós püspök, városunk névadója, az igazi Mikulás békés és jámbor ember volt, az emberek szeretete, az önzetlenség, a segíteni vágyás vezérelte egész életében. Csupa olyan tulajdonság, amely az iszlám országokat megjártak egyöntetű véleménye szerint az ottani felfogást idézve a gyengeség jele, a gyengéknek pedig nincs helyük a nap alatt. 2016. Mikulására messze jutottunk Szent Miklós püspök vezérelveitől – adja az Isten, hogy visszataláljunk hozzá. Mindenütt Földünkön. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A mögöttünk hagyott héten üléseztek a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai – beszámolunk a határozatokról. Hallhatják ezután az Aries szokásos helyi tájékoztatóját, majd előre tekintünk: Lázár Gergő igazgató ismerteti a Városi Könyvtár és Közösségi Ház decemberi rendezvényit, sőt, még januárból is kapunk egy kis kóstolót. Most csak annyit, hogy érdemes írószerszámot és naptárt a kezük ügyébe készíteni.

2016, december 5
Hanganyag:

A napokban megkérdeztem egy huszonéves ifjút: tudja-e, mi az a világútlevél? Kissé értetlenkedve nézett rám: hát persze, az az okmány, amivel a világban utazni lehet, vagyis az útlevél. Minek elé tenni azt, hogy „világ”? Hát igen, a fiatalabbak már elképzelni sem tudják, hogy miért volt szenzáció Magyarországon, amikor 29 évvel ezelőtt, 1987. november 27-én a Németh-kormány bejelentette: bevezetik a világútlevelet, amivel január elsejétől bárki, bármikor átlépheti az országhatárt. A pártállam idején számosan voltak, akik semmilyen útlevelet nem kaphattak, azután voltak a bordó színű útlevél birtokosai, akik meglátogathatták a testvéri szocialista országokat, például a befalazott Német Demokratikus Köztársaságot, a Trianonban erőszakkal összetákolt Csehszlovákiát, a baráti Lengyelországot, az ideiglenesen megszálló Szovjetuniót. Volt a következő fokozat, a kék útlevél: ezzel három évente az állandóan az összeomlás előtt álló gaz imperialista országokba lehetett elutazni, mindenki kapott ötven dollárt az összes költségeire és magával csempészett annyit, amennyit feketén beszerezni és a határon ügyesen eldugni tudott. A harmadik kategória a barna, vagyis a szolgálati útlevél volt – itt a kiküldő vállalat párttitkára döntötte el, hogy kit, hova lehet kiengedni annak veszélye nélkül, hogy az illető disszidál, vagyis nem jön vissza. Az egész rendszert a Belügyminisztérium és szakképzett besúgó-hálózata felügyelte, a begyűjtött információk alapján dőlt el az útlevél színe. Ezt az egészet váltotta fel az akkor valóban újdonságnak számító világútlevél. Az a világ szerencsére már eltűnt, bár néhányan még őrizzük az emlékeket. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Az NHKV az első téma – megtudhatják, mi a teendője a szörnyű nevű zrt ügyfeleinek. Kellemesebb percek következnek ezután: képletesen meglátogatjuk a nyitásra készülődő műjégpályát a szigetszentmiklósi Kéktó Szabadidőparkban. A föld alá megyünk a következő riportban Csepelen egy bunkertúrára, majd visszatérünk Szigetszentmiklósra: a Bástya Terápiás és Közösségi Alapítvány működését és adventi rendezvényeit ismerhetik meg.

2016, november 28
Hanganyag:

Közeledik Mikulás és karácsony – hagyományosan a négy adventi vasárnap jelzi előre az ünnepeket. Az előttünk levő hét végén itt az első – kezdődik a vásárlás. A nagy bankok már elkezdték bombázni az ügyfeleket különféle csábító hitel-ajánlatokkal, amelyeknek lényege, hogy csak itt, csak most, csak Önnek, de ne feledjük: a mézes-mázos, csalogató reklámmondatok mögött nemcsak éveken át tartó törlesztés árnya lebeg, hanem, ha jobban utánaszámolunk, kiderül: legalább a dupláját fizetjük vissza fogcsikorgatva annak, mint amennyit egy könnyed gesztussal fölvettünk. A pénzintézetek szokásuk szerint most is nagyot akarnak kaszálni: mindegy, hogy ünnep van vagy hétköznap, minden alkalmat megragadnak rendületlenül magas nyereségük és így a mi veszteségünk fokozására. Ne feledjük: a Mikulás és a karácsony egyaránt az örömszerzés ünnepe – ne a bankok örüljenek, hanem szeretteink. Figyeljünk arra, hogy csak annyit költsünk, amennyit elbír a pénztárcánk – kedves ötletekkel, odafigyeléssel az olcsóbb ajándékok is mosolyt varázsolnak kicsinek és nagynak az arcára. Egy kedves matrica vagy rajz, ügyesen kitalált jókívánság a csomagoláson többet ér, mert személyhez szóló, mint a számlán sorakozó nullák. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A szigetszentmiklósi Kossuth Lajos utcában levő irodájában Bóna Zoltán, térségünk országgyűlési képviselője rögtönzött sajtótájékoztatót tartott – beszámolunk az elhangzottakról. Rendkívüli képviselőtestületi ülést hívott össze a mögöttünk hagyott héten Szabó József polgármester – természetesen tájékoztatjuk hallgatóinkat a három napirendi pont megtárgyalása után született döntésekről. Egyetemista hallgatókat fogadott az Aries Kft – ni is részt vettünk a telephelyen tett körúton, összegezzük a tapasztalatokat. 1956 a következő téma: folytatjuk az egykori pesti sráccal, Szűcs Gyulával készült interjút. Képletesen Japánba indulunk ezután: egy Dunavarsányban japán nyelvet tanító pedagógus, Koncz Gáborné Magyarország egyedüli képviselőjeként töltött két hónapot egy alapítványi pályázat nyerteseként ebben a különleges, szép országban – az élményeiről beszélgetünk.

2016, november 21
Hanganyag:

Sok szó esik mostanság a Klik átalakítását követő oktatásügyi lépésről, az iskolák államosításáról. A pedagógusoknak, közülük is legalább a történelemtanároknak illene tudniuk, hogy mi volt valójában ez az 1946 január elsején elkezdődött, az akkor magukat kommunistának valló állami vezetők irányításával. Az államosítás a magántulajdon állami tulajdonba vételét jelenti. Politikai berendezkedéstől függően történhet kárpótlással vagy kárpótlás nélkül. Szélsőségesen nagy államosítás zajlott le a volt szocialista blokk országaiban a második világháború után. Magyarországon először a bányák és a nehézipari vállalatok államosítása történt meg az úgynevezett Gazdasági Főtanács vezényletével, majd 1948-ra államosították az egyházi iskolákat, a bankokat, az erőműveket, a távvezetékeket és a száz munkásnál többet foglalkoztató vállalatokat. 1949-ben pedig minden tíz munkásnál többet foglalkoztató vállalkozást elvettek a tulajdonostól. Ezután a magánkézben levő földeket is államosították, gyakran erőszakos módszerekkel, megfélemlítéssel, a gazda és családja internálásával. Hogyan történt az államosítás? Boldogult nagyszüleim egy szó szerint a két kezükkel épített panziót működtettek, egy reggel megjelent két ember, bejelentették az államosítás tényét és felszólították őket, hogy azonnal távozzanak. Mivel már az ebédet főzték, nagymamám – mint mesélte – kötényben volt, még azt is le kellett oldania a derekáról. Nem sokkal később kitelepítették őket, pedig már semmijük sem volt, amire az elvtársak rátehették volna a kezüket. Ez volt tehát az államosítás. Mi történik ma az iskolákkal? Az állam nem elvesz, hanem ad: teljesen vagy nagy részben kifizeti a működési költségeket, béreket úgy, hogy a tulajdonjog továbbra is az önkormányzatnál marad. Ezzel az is együtt jár, hogy megfelelő mértékben csökken az államtól kapott támogatás. Az egykori államosítás idején nemhogy a tulajdonjog nem maradt meg, hanem az internálások, kitelepítések következtében sok esetben még a kisemmizett emberek élete is ráment. Tisztelt pártpolitikusok és pedagógusok, két háborgás között legalább nézzenek utána a tényeknek, mielőtt szajkózni kezdenék az egyes, most ellenzékben levő politikusok által a szájukba adott, rossz szájízt keltő kifejezéseket. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Szigetszentmiklóson megnyitotta kapuit a lakihegyi Akácliget Óvoda – beszámolunk a régóta várt eseményről. Dunavarsány a következő helyszín, a képviselőtestület keddi ülésén megtárgyalt ügyeket veszi sorra Gergőné Varga Tünde polgármester. Vállalkozók, egyesületek, civil szervezetek figyelem: az új pályázati lehetőségekről és módszerekről volt szó a negyedik éve működő Civil Információs Centrum által rendezett konferencián. Továbbítjuk az elmondottakat. Ezután az Aries szokásos heti tájékoztatóját hallhatják, majd egy olyan eseményre szóló képzeletbeli meghívót nyújtunk át, ahol kicsik és nagyok bepillanthatnak a kamionosok életébe, sőt, maguk is kipróbálhatnak néhány járművet.

2016, november 14
Hanganyag:
2016, november 7
Hanganyag:

Október 23-án az 1956-os magyar forradalom kitörésének 60. évfordulójára emlékeztünk, azután majd következik november 4-e, a szabadságharc kezdte – ezen a napon hajnalban a szovjet birodalmi tankok visszafordultak a látszat-kivonulásból és lerohanták Magyarországot. Sokféle szempontból elemezték már a történteket, arról azonban szinte sosem esik szó, hogy a harcok mekkora veszteséget okoztak. Az emberéleteket többé-kevésbé sikerült számba venni, a gazdasági károkat azonban ennyi év távlatából már nagyon nehéz. A Magyarok Világszövetsége valamikor életre hívta az úgynevezett Iustitia Bizottságot, tudjuk, Iustitia az igazság istennője a mitológiában, a bizottság szakértői a fellelhető dokumentumok alapján azt állapították meg, hogy a szovjet katonai beavatkozás annak idején 2007-es árfolyamon körülbelül 50 milliárd dollár kárt okozott épületekben, vasútban, utakban, járművekben, megsemmisült termékekben. Erről a szomorú tényről annak idején tartottak sajtótájékoztatót, magam is ott voltam és beszámoltam róla a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, de néhány interjú és tudósítás elhangzásán kívül semmi más nem történt, semmilyen magyar kormány soha nem vetette fel az ügyet. Az összehasonlítás kedvéért: a rendszerváltoztatáskor Németh Miklós akkori miniszterelnök bevallása szerint 22 milliárd dollár volt az államadósságunk. Most már alighanem véglegesen történelmi adalék marad a szovjet katonai harci műveletek által okozott kár összege, de azért emlékezzünk erre is. Ennyit bevezetésként és következzék a tartalomjegyzék. Szigetszentmiklós képviselőtestülete a mögöttünk hagyott héten tartotta meg októberi ülését – beszámolunk a meghozott határozatokról. Az 56-os forradalom és szabadságharc a 60. évforduló okán nem csak a kitörése emléknapján ad témát, hanem ezen túl is – műsorunkban ma egy történész és egy valamikori pesti srác beszél történelmünk ezen kiemelkedő mozzanatáról. Raffay Ernővel arról beszélgetünk, hogy a kezdet időpontját ismerjük ugyan, de mit tudunk a befejezésről, melyik napra mondhatjuk, hogy most lett vége? Ezután a dunavarsányi Szűcs Gyula meséli el, hogy milyen úton-módon került a legendás pesti srácok egyik csapatába és milyen harcokban vett részt. Befejezésként visszatérünk mindennapjainkhoz, hallhatják az Aries szokásos heti tájékoztatóját.

2016, október 31
Hanganyag:
2016, október 24
Hanganyag: