Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. augusztus. 16. csütörtök van, Ábrahám napja.


Mozaik

2017, június 20
Hanganyag:
2017, június 12
Hanganyag:

Ritka együttállás van az idén június 4-én: a trianoni diktátumon felülemelkedő Nemzeti Összetartozás Napja és Pünkösd ünnepe, továbbá a csíksomlyói búcsú napja is. Csíksomlyó a korai csíki települések közül való. Elsõ írásos említése az 1333-1334-es évekbõl származik. Somlyó nevét a közeli hegyrõl kapta. Csíksomlyó Csíkszereda része,ennek központjátol mintegy három kilométerre, észak-keleti irányában található. 1444-ben IV. Jenõ pápa az újjáépítendõ, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A késõbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevõ szobornak köszönhetõ. Mária adott erõt és bátorságot a hitüket védõ gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján győzelmet arathassanak a protestáns hitet erõltetõ János Zsigmond seregei felett. Az utóbbi években a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé vált, előfordult, hogy milliónál is többen gyűltek össze a nyeregben levő oltár és a Napba öltözött asszony, azaz Szűz Mária fából faragott szobra körül. Hagyományosan ott van a sokadalomban Szigetszentmiklós küldöttsége is – csütörtökön hajnalban indultak el az immár hatodik, rekord hosszúságú, 17 kocsiból álló Boldogasszony zarándokvonattal. Akárhányszor van ott az ember a csíksomlyói sokadalomban, mindegyik alkalom más és más, és mindegyik életre szóló élmény. Aki egyszer megtapasztalta, utána már csak azt sajnálja, hogy miért nem ment el előbb. Még jövőre sem késő. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Szigetszentmiklóson a gazdasági és pénzügyi bizottság, majd a képviselőtestület ülésezett és Dunaharasztiban is tanácskoztak a város vezetői. Mindenhonnan hoztunk tudósítást. Mai műsorunkból sem hiányzik az Aries szokásos tájékoztató interjúja, majd a Laffert Kúria a következő helyszín: ízelítőt kaphatnak a vezetőváltás utáni programokból.

2017, június 6
Hanganyag:

Május 28-a, azaz a hónap utolsó vasárnapja a Gyermeknap, a világ sok országában megtartott ünnep. Sok helyen június elsején ünneplik – ez a szokás Törökországból ered, ott először 1920-ban tartották meg. Ezt a napot Egyetemes Gyermeknapnak is szokás nevezni az ENSZ 1954-ben hozott határozata nyomán. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és az egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében tett intézkedésekről. Nagyon felnőttesen hangzik mindez és kérdés, hogy a szólamokból mi valósult meg. Most szomorúan időszerű a kételkedés, hiszen a legutóbbi merénylettel a terroristák éppen a gyerekeket, a fiatalokat célozták meg.  Magyarországon először 1931-ben tartották meg, akkor Gyermekek Hetét szerveztek.  1950 óta már csak egy nap, általában május utolsó vasárnapja, amikor a felnőttek mindenütt különféle játékos rendezvényeket szerveznek részben saját maguk, részben a kisebbek szórakoztatására. Most vasárnap és a hét minden napján ne csak óvjuk és vigyázzuk gyermekeinket, hanem gondoljunk arra is, hogy repülnek az évek és hipp-hopp, máris felnőttekké váltak, tehát  addig élvezzük mi, szülők utódaink gyermekkorát, amíg erre lehetőségünk van. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Az országgyűlés ezekben a napokban tárgyalja a 2018-as költségvetést – mi Bóna Zoltán országgyűlési képviselővel tekintjük át az elképzeléseket. A mögöttünk hagyott héten ülésezetek a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai – megismerhetik az elfogadott határozatokat. Hosszú hétvége lesz a következő, az Aries illetékes vezetője a szokásos heti interjúban az ünnepi munkarendet ismerteti. Műsorunk végén Lázár Gergő, a Városi Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója nem csak júniusra tekint előre a rendezvények ismertetésekor.

2017, május 31

Ahogy mondani szokás, a vízcsapból is az Európai unió kényszer-betelepítéssre vonatkozó döntése folyik, amelyet többek között szocialista segítséggel fogadtak el. Arról azonban nem szólnak a hírek, hogy az elvtársak nemcsak a betelepítést, hanem a kitelepítést illetően is szakemberek. 66 évvel ezelőtt, 66 évvel ezelőtt, 1951. május 21-én a Rákosi-féle kommunista diktatúra belügyminisztériumának szűkszavú közleménye tudatta, hogy Budapestről kitelepítették a nemkívánatos elemeket. A nemesi származásúakon kívül eltávolították a háború előtti korszak nevesebb tisztségviselőit és családtagjaikat. A megürült lakásokat és azok többnyire értékes berendezését a párt és államapparátus munkatársai kapták meg. A kitelepítési határozatot az előző napon este tíz körül bőrkabátos ÁVÓS futár hozta, többek között az én családomnak is. A benne foglaltak szerint másnap hajnali négy órakor jött a teherautó értünk, személyenként ötven kilogramm holmit vihettünk magunkkal, ebben benne kellett lennie három napi hideg élelemnek is. Bemeszelt ablakú vagonokba zsúfoltak össze bennünket, kisgyerekként sehogy sem értettem, miért nem lehet kinézni az ablakon. Azért örültem az útnak, mert nagyon úntam már, hogy hetek óta összecsomagolt bőröndök között élünk, bútoraink, értékeink szétosztva megbízható ismerősök között – néhai édesapám, a Magyar Távirati Iroda egykori vezetője, több kormány sajtófőnöke számított a kitelepítésre. 1958 tavaszán tudtunk egy eltartási szerződés révén ismét fővárosi lakossá válni. A politikai bélyeg szüleimen életük végéig, rajtam a rendszerváltási folyamat megkezdéséig megmaradt: úgynevezett osztályidegenek voltunk, amely minősítés sokféle hátránnyal járt. Édesapám segédmunkásnak is nagyon nehezen vették fel, nekem csak a nyolc általánost lett volna szabad elvégeznem, csak nagy nehezen sikerült a szó szoros értelemben becsempészni egy középiskolába. Utána az egyetemről már szó sem lehetett, a szüleimet külön figyelmeztették, eszükbe se jusson bárhová is beadni a jelentkezési lapot. Érettségi után a rádióba segédmunkásnak vettek fel, a magas beosztás elnyerésénél elmulasztottak utánanézni a származásomnak. Hosszú volt az út évtizedekkel később a főszerkesztői kinevezésig – de az már egy másik történet, most következik a tartalomjegyzék. A betelepítés is témája első interúnknak: dr. Tarnay Richárd kormánybiztos, a Pest megyei kormányhivatal vezetője többek között arról beszél, hogy itt, Pest megyében mihez kezdenénk mondjuk ötezer migránssal. A Buda-környéki Bíróság a következő helyszín: civil nyílt napot tartottak nemrég a civil szervezetek számára, az elhangzottakról a civil csoportot vezető bíró számol be.  Hallhatják az Aries szokásos tájékoztatóját, majd egy szívderítő téma fejezi be a műsort: különleges és ötletes mai meséket tartalmazó verses-prózás-rajzos könyv jelent meg nemrég, a szerző, a dunavarsányi Molnárné Szabó Veronika ismerteti meg a hallgatókat a meseírás kulisszatitkaiba.

2017, május 22
Hanganyag:

A mögöttünk hagyott héten szerdán, május 10-én méltatlanul csöndben túlléptünk egy dátumon: 174 évvel ezelőtt ezen a napon történt, hogy a budapesti Múzeum körút és Rákóczi út sarkán igazi közadakozásból felépített eredeti vagy első magyar Nemzeti Színházban bemutatták a Szózatot. Zárójelben jegyzem meg, hogy a Blaha Lujza téren felrobbantott Népszínházat gondolják sokan Nemzeti Színháznak, holott az csak a második Nemzeti Színház volt, az első lebontása után költözött ide a társulat és rajta maradt a név. Az eredeti épület számára a telket a Grassalkovich hercegi család adományozta a fővárosnak, hangsúlyosan kikötve: csak színház építése céljából, ha mást húznak fel rá, az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll a családra. Ma Demszky Gábor feledhető emlékű főpolgármester engedélyének köszönhetően itt tornyosul a Soros-féle Közép-Európai Egyetem Térjünk vissza a Szózathoz: szerzője, Vörösmarty Mihály (1800—1855) a 19. századi magyar megújulás, a reformkor nagy költője. Költészetét a történelmi múlt sikereire és bukásaira visszatekintő, nagy szenvedélyeket és ellentéteket kifejező romantika stílusa jellemzi. Ennek jegyében alkotott az angol Shelley, a francia Victor Hugo, a német Hölderlin vagy a lengyel Mickievicz. Vörösmarty „a nemzet ébresztője” nevet kapta népétől, amikor megjelentek első jelentős művei. A Szózatot a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A költemény hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza, hasonló eszmét fejez ki — ez is a hazaszeretet verse. De míg a Himnusz Istenhez szól a magyarokért, addig a Szózat a magyar embert szólítja fel arra, hogy legyen mindig hű a hazájához. A Szózatot Egressy Béni megzenésítésében énekeljük a nemzeti ünnepeken és mind a kettőt illik az utolsó betűig kívülről tudni minden magyar embernek. Sohasem késő megtanulni. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A Budapest-környéki Törvényszék az első helyszínünk – ide tartozik Szigetszentmiklós is. Csütörtökön a 2016-os évet értékelő, úgynevezett össz-bírói értekezletet tartottak, a bíróság elnöke beszél munkájukról, törekvéseikről és a bíróságok iránti társadalmi bizalom csökkenéséről. Fontos adózási határidőhöz érkeztünk el – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa elsorolja a teendőket. Az Aries szokásos tájékoztatója következik ezután, majd egy sajtótájékoztatóra látogatunk, ahol a nemsokára induló két zarándokvonat küldetése és a Szent László emlékév volt a téma.

2017, május 15
Hanganyag:

Pünkösd hava vagy a székely naptár szerint Ígéret hava, azaz május első hétvégéjén köszöntjük az édesanyákat – mondom ezt azért, mert hétfőn sem késő vinni egy csokor vagy még egy csokor virágot az élet legcsodálatosabb asszonyának, az édesanyának. Már az ókori görögök megtartották ezt az ünnepet - ugorjunk egy nagyot az időben, Magyarországon 1925-ben volt az első, hivatalosan is megköszöntött Anyák Napja. Jöhet akármilyen gazdasági, technikai változás, találhatnak bármit ki a tudósok, szónokolhatnak egyes feltűnésre vágyó politikusok a család megváltozott vagy némelyek szerint megmásított összetételéről, az édesanya örök. Régen kinőttem már a gyermekkorból, szülő édesanyám testét több, mint negyven éve kikísértem végső nyughelyére, de a lelke máig velem maradt. Ha valami nagyon foglalkoztat, még mindig elmesélem neki és gondolatban együtt keressük a megoldást. Persze, az évtizedek múlásával kinek-kinek a családjában megjelenik egy másik édesanya, akit szintén illik megköszönteni ezen a napon: a gyermekünk vagy gyermekeink édesanyja, azaz a feleség. Térségünkben sok helyen sikerült egy fedél alatt maradni több nemzedéknek – igazi családi ünneppé válhat így az Édesanyák Napja. Tegyük hozzá: nem csak ilyenkor, hanem igazság szerint minden nap megilleti őket a köszöntés és a szeretet. Ezt az ünnepet az élet rendje szerint majd követ május utolsó vasárnapján a gyermekek napja – de az már egy másik bevezető témája, most következzék a tartalomjegyzék. Halásztelek az első helyszín – Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke tartott lakossági fórumot, Tökölre látogatunk ezután, Hoffmann Pál polgármester tekinti át a legutóbbi testületi ülésen megtárgyalt ügyeket. Hallhatják az Aries szokásos heti tájékoztatóját, majd előzetes következik a Kéktó Szabadidőparkban május 13-án megnyíló 8. Nemzetközi Gasztronómiai Fesztivál programjából. Műsorunk végén a közeledő nyári szünidő táborozási lehetőségeinek ismertetésével szeretnénk segíteni a szülőknek.

2017, május 11
Hanganyag:

Szívem szerint megrögzött rádiósnak vallom magam, de azért nem feledkezem meg a képek világáról sem. Szent György hava vagy Rügyezés hava, azaz április 28-án két nevezetes évfordulót tart számon sajnos, csak a technikatörténelem, pedig világszerte megemlékezhetnének az elsőről: megszületett Tihanyi Kálmán fizikus, a televízió magyar feltalálója. A Trianonig Magyarországhoz, ma Szlovákiához tartozó kis településen, a Nyitra folyó partján fekvő kis falucskában, Üzbégen látta meg a napvilágot 1897-ben. Pozsonyban és Budapesten végezte tanulmányait. 1926-ban szabadalmazta elektronikus televíziórendszerét, 1928-ban pedig katódsugaras képbontóját, azaz televíziókészülékét. A másik dátum: 86 évvel ezelőtt megkezdődött a magyar hangosfilmgyártás.  Az egykori Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a "Kék bálvány" című filmet 1931. április 28-án, és öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én már be is mutatták a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan máig is népszerű színészek játszottak benne, mint a főszereplő Jávor Pál, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Rendezte Lázár Lajos, operatőre Eiben István volt. Hogy a mai magyar filmek többségével és a magyar televíziózással mennyiben dicsekedhetünk, annak eldöntését a kedves hallgatókra bízom – a véleménytől függetlenül emlékezzünk kellő tisztelettel és megbecsüléssel az elődökre. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Szakbizottsági és képviselőtestületi ülés egyaránt volt Szigetszentmiklóson a mögöttünk hagyott héten – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Majosháza a következő helyszín: a település határában a Református Duna-menti Kistérségi Diakónia szervezésében 2013 óta épülő hospice-házat tekinthettük meg a mögöttünk hagyott héten – az egész járást szolgáló intézmény megnyitása már belátható közelségbe került. Interjúnkból azt is megtudhatják, hogy ki, mivel segítheti a munkálatokat. Vidámabb a műsort befejező téma: a miklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház májusi rendezvényeit tekintjük át Lázár Gergő igazgatóval.

2017, május 2
Hanganyag:
2017, április 27
Hanganyag:
2017, április 18
Hanganyag: