Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. május. 26. szombat van, Fülöp napja.


Mozaik

 

Az előttünk levő héten, október 21-én lesz 184 éve, hogy megszületett egy olyan híresség, akinek a nevét ezekben a napokban sokat emlegettük: Alfred Nobel. Stockholmban jött a világra, apja szintén gyáros és feltaláló volt, aki az orosz hadiiparnak is dolgozott. Halála után az ifjú Nobel folytatta apja kísérleteit, 1863-ban fejlesztette ki a lövedékek robbantó gyutaccsal történő kezdő gyújtását, 1865-ben megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot. 1867-ben nitroglicerinből és kovaföldből nagy hatékonyságú robbanóanyagot állított elő, amelyet "dinamit"-ként szabadalmaztatott. Ezzel forradalmasította a haditechnikát és a robbanóanyagok ipari felhasználását. 1895-ben alapot létesített, amelynek vagyonát a Nobel-alapítvány kezeli, és éves kamatait (150 800 svéd koronát) minden évben egy fizikai, kémiai, orvostudományi, irodalmi és egy békedíjként ítélik oda azoknak, akik - idézem az alapító okiratból - "az emberiségnek a legnagyobb hasznára vannak". A Nobel-díjakat 1901. december 10-én nyújtotta át először a svéd király Stockholmban és Oslóban, és azóta is minden évben e napon - Nobel halálának napján - adják át, odaítélése természetesen korábban történik meg. Nemes eszme volt Nobel részéről, hogy a főként gyilkolásra használt találmányából keletkezett hatalmas vagyon kamatait végrendelete szerint a tudományos és kulturális élet legjobbjai között osztják fel – kár, hogy az érdek, a politikai és hatalmi harc ide is befurakodott és minden esztendőben nagyobb a vita a tetemes összeget átvevők személyéről és munkásságukról. Talán egyszer itt is a valódi értékrend hatalma győz. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A tököli eseményekről hallanak először beszámolót Hoffmann Pál polgármester jóvoltából. Ezután Szigetszentmiklós a helyszín: a Kenyér Világnapja alkalmából a Gere pékségbe minden évben meghívnak néhány iskolás osztályt egy üzemlátogatás és egy kis kóstoló érdekében – mi is ott voltunk a jóízű eseményen. Lassan már az ősz közepén is túl vagyunk, itt az ideje a zöldhulladék összegyűjtésének – erről lesz szó az Aries szokásos heti tájékoztatójában. Befejező témánk az autó: egy szakszervíz vezetője a tél előtti teendőket sorolja el – bevallom, magam sem tudtam, hogy például miért kell ilyenkor az autó klímaberendezését is ellenőriztetni.

2017, október 24
Hanganyag:

Október 23-án az 1956-os magyar forradalom kitörésének 61. évfordulójára emlékezünk, azután majd következik november 4-e, a szabadságharc kezdte – ezen a napon hajnalban a szovjet birodalmi tankok visszafordultak a látszat-kivonulásból és lerohanták Magyarországot. Sokféle szempontból elemezték már a történteket, arról azonban sosem esik szó, hogy a harcok a milyen károkat okoztak. Az emberéleteket többé-kevésbé sikerült számba venni, a gazdasági károkat azonban ennyi év távlatából már nagyon nehéz. Gazdasági szakértőkből és a harcok pontos ismerőiből 2007-ben létrejött egy bizottság, amely a Iustitia nevet vette föl - Iustitia az igazság istennője a mitológiában. A szakértők a fellelhető dokumentumok alapján azt állapították meg, hogy a szovjet katonai intervenció annak idején 2007-es árfolyamon körülbelül 50 milliárd dollár kárt okozott épületekben, vasútban, utakban, járművekben, megsemmisült termékekben. Erről a szomorú tényről annak idején tartottak sajtótájékoztatót, magam is ott voltam és beszámoltam róla a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, de néhány interjú és tudósítás elhangzásán kívül semmi más nem történt, soha, senki nem vetette fel az ügyet. Az összehasonlítás kedvéért: a rendszerváltoztatáskor 22 milliárd dollár volt az államadósságunk. Most már alighanem véglegesen történelmi adalék marad a lerohanás okozta kár összege, de azért emlékezzünk erre is. Ennyit bevezetésként és következzék a tartalomjegyzék. A mőgöttünk hagyott héten üléseztek a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Az Aries szokásos heti tájékoztatója következik ezután, majd elbúcsúzúnk a hétköznapi ügyektől: először Dunavarsányva látogatunk, ahol ünnepélyesen leleplezték Deák Ferenc mellszobrát, majd a szigetszentmiklósi hősi halott, Heidinger János emlékét elevenítjük fel egykori bajtársai segítségével.

2017, október 24
Hanganyag:

Az évfordulónaptárt böngészve kiderül, hogy 142 éve, 1875. október 15-én nyílt meg Budapesten, a mai Blaha Lujza téren a Népszínház. Bizonyára sokan emlékeznek a régi dalra, amely szerint hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll. Erről a színházról van szó, mert itt működött 1908-tól a Nemzeti Színház társulata és a díszes épületen rajta maradt a név. Az első, eredeti Nemzeti az Astoria szállóval szemben levő telken állt, valóban a nemzet színháza volt, közadakozásból és közös munkával épült föl a Grassalkovich hercegi család által kikötötten csak színházépítés céljára adományozott telken. Az adománylevélben hangsúlyozták: amennyiben nem színház épülne fel, úgy a tulajdonjog visszaszáll a családra. Zárójelben jegyzem meg, hogy a kései utódok fütyültek a végrendeletre: Demszky Gábor főpolgármestersége idején a Soros György által építtetett és alapítványa által működtetett Közép-Európai Egyetem készült el a helyén, holott a korábbi években az építészek itt is elképzelhetőnek tartották egy új Nemzeti építését. Az első Nemzetit a hatóságok néhány év múlva az akkor korszerűnek számító gázvilágítás állítólagos tűzveszélyessége, valójában egy nagyarányú ingatlan-panama miatt lebontatták. A társulat átköltözött a Népszínházba. A körút és a Rákóczi út sarkán, körülbelül a mai zebrától néhány lépésnyire tényleg volt egy óra egy oszlop tetején, fiatal és idősebb párok gyakran randevúztak a tövében. A Népszínház feladata elsősorban a magyar szerzők által írt népszínművek és az operett népszerűsítése volt. Vezető színészei között találjuk Blaha Lujzát, ezért viseli a tér az ő nevét. A hatalmas, szép épületet 1965-ben máig tisztázatlan indokokkal felrobbantották. A hivatalos változat szerint az akkor épülő metró alagútja miatt félő volt, hogy megrepednek a falak és összedől az egész. Építészek tucatjai cáfolták akkor és azóta is ezt az elméletet, sokan összefogtak a megmentése érdekében – mindhiába. Az MSZMP és az utódok a mai napig mélyen hallgatnak a valamikori valódi indokról. A Nemzeti társulata tovább költözött a Hevesi Sándor téri kis kamaraszínházba és ott játszottak, míg az első Orbán-kormánynak köszönhetően meg nem nyílt az új Nemzeti Színház. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A mögöttünk hagyott héten volt a Nemzeti Gyásznap – mi is felidézzük a kivégzett hős tábornokok emlékét. A távoli múlt után közelmúlt: Gegrőné Varga Tünde, Dunavarsány polgármestere a helybeli önkormányzat tevékenységének első félidejére tekint vissza, összegzi az eredményeket. Dunharaszti a következő helyszín, ugyancsak a képviselőtestület munkája a téma. Beköszöntött a hűvös őszi idő, jól esik a meleg a lakásokban – fontos tudnivalókról beszél az Aries távfűtési szakembere. Műsorunk végén a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi ház igazgatója sorolja el az októberi rendezvényeket.

2017, október 9
Hanganyag:

166 évvel ezelőtt, 1851 október 4-én történt meg a budapesti Szent István bazilika ünnepélyes alapkőletétele. A bazilika megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. Az elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az építkezés lassan folyt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit ad. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt, valamint az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt 1868 elején egy vihar ledöntötte és beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, akit a főváros közgyűlése bízott meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Ybl tervei szerint kell folytatni. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor. Bazilikai rangját 1931-ben IX. Pius pápától kapta. 1983 és 2004 között vatikáni nyomásra és jelentős részben innen származó pénzből elkezdték felújítani az építményt. A munkálatok egyházi irányítója, az akkori plébános, Szabó Géza kanonok a pártállammal való állandó hadakozás idején öt infarktust és egy szívműtétet élt túl, mint mondta, Isten segítségével. Évtizedeken át őrzött harcokban megsérült 56-os zászlót, ma már szabadon látható és itt, a Szent István-kápolnában van nagy királyunk aranyból készült ereklyetartója. A kupolából pedig csodálatos kilátás nyílik a fővárosra. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék Ülésezett a szigetszentmiklósi képviselőtestület – természetesen beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Tűzoltóautó-szemle a következő téma: Szigetszentmiklós két új csillogó-villogó, magyar gyártmányú tűzoltóautót, szakszerűen fogalmazva gépjárműfecskendőt kapott. Óvodába megyünk ezután: vöröskeresztes bázisóvoda lett a Napsugár-óvoda, megtudhatják, mit jelent ez a cím. Országos Könyvtári Hét előtt vagyunk – természetesen a Városi Könyvtár is részt vesz az eseményekben. Végül Dunaharasztiba látogatunk – a Laffert-kúria rendezvényeit sorolja az intézmény vezetője. 

2017, október 3
Hanganyag:

Egy korszakos esemény évfordulójához közeledünk: 1987 szeptember 27-én, tehát éppen 30  éve rendezték meg a lakiteleki találkozót. Lakitelek kis település, huszonnyolc kilométerre Kecskeméttől, a Tisza mellett. Lezsák Sándor annak idején pártállami mércével mérve nem viselkedett jól, ezért a fővárosból való száműzetésre ítélve sok éven át tanított csöppnyi általános iskolájában, majd vett ott egy tanyát is. Ennek a kertjében, egy kölcsönkért nagy katonai sátorban tartották meg a  nevezetes összejövetelt azért, hogy a magyarság esélyei címmel nemzeti sorskérdéseinkről cseréljenek eszmét. A szervezők : Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Csurka István voltak, összesen 181-en gyűltek össze. A bevezető előadást Pozsgay Imre, akkori címe szerint a Hazafias Népfront főtitkára tartotta – az ő jelenléte  azért volt fontos, mert részben legalizálta a hatalom számára nem kívánatos összejövetelt. Persze, a belügy megfigyelői és lehallgató-szakemberei azért jelen voltak: amikor a 20 éves évfordulón Lezsák Sándorral a helyszínen készítettem interjút, pontosan megmutatta, merre kukkoltak az elvtársak. A teljes körű figyelemmel kísért előadások a sátorban a reform szükségességéről, a társadalmi kiútkeresésről szóltak, az összefogás megteremtését tűzték ki célul. Itt fogalmazódott meg először, hogy a szocializmus zsákutca, s itt hangzott el először nyilvánosan az egypártrendszert felváltó többpártrendszer követelése és az, hogy Kádárnak mennie kell. A hivatalos sajtó nem tudósított az eseményről, de a hírek természetesen terjedtek és egyre több részlet kiszivárgása borzolta fel a kedélyeket. Végül másfél hónappal a nevezetes esemény után  Pozsgay egy vele készült interjúba csomagolva a Magyar Nemzet című napilapban tárta a nyilvánosság elé a találkozó tényét és az ott elfogadott nyilatkozatot. Harminc éve kezdődött meg tehát a rendszerváltozás folyamata, amely sokak szerint a mai napig nem ért véget. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Jónéhány nyertes pályázatnak köszönhetően már folynak előkészítő és gyakorlati munkálatok a városban – pályázati összegzés az első interjú Szabó József polgármesterrel. Üléseztek a mögöttünk hagyott héten a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai, természetesen beszámolunk a meghozott határozatokról. A Pest megyében dolgozó védőnők számára szerveztek szakmai konzultációt a mögöttünk hagyott héten – az erről készült tudósításban szó lesz az elhangzott gondokról és térségünk országgyűlési képviselője a jövőt illető örvendetes hírrel is szolgál. Hallhatják majd az Aries Kft. időszerű tudnivalókat tartalmazó tájékoztatóját is.

2017, szeptember 25
Hanganyag:
2017, szeptember 18
Hanganyag:

Szomorú magyar szenzációra emlékezhetünk: 86 esztendővel ezelőtt, szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor robbant fel a biatorbágyi völgyet átívelő viadukt és az éppen áthaladó gyorsvonat mozdonya az első hat kocsival a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett pokolgépet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezetett be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy egy őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Mint a nyomozás kiderítette, Matuska eredetileg nem akart ennyi halálos áldozatot, sőt egyáltalán nem akart áldozatot, célja inkább a feltűnés keltése volt, így akarta felhívni a figyelmet saját zavaros, a kommunizmust valamiféle istenhittel ötvöző eszméire. Mint a vallomásában elmondta, gondosan tanulmányozta az előkészületek során a vasúti közlekedést: a hivatalos menetrend szerint a bécsi gyorsot egy tehervonat előzte volna meg, ezt választotta ki a merénylet igazi célpontjaként. Azonban hiba csúszott a számításokba, mert a teherszerelvény útjának korábbi szakaszán forgalmi okok miatt késett, ezért vasúti szaknyelven szólva, előbb menesztették a nemzetközi gyorsvonatot, ne kelljen várnia, ezért szaladt rá a mozdony az otthon barkácsolt, egyszerű, de hatásos robbanószerkezetre. Az osztrák bíróság az ausztriai merényletek miatt 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel abban az időben nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után Magyarországra szállították. Időközben a magyar bíróság megváltoztatott döntése szerint életfogytiglani fegyház következett, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a felszabadító orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt, Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták. A fegyházban verseket írt, vallási témájú, nagy részletességgel kidolgozott képeket festett, amelyekből később kiállítást is rendeztek. Életéről és a vonatszerencsétlenségről "Viadukt" címen film is készült, amelyet az újjáépített völgyhídon forgattak. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Mögöttünk a halászléfőző verseny, előttünk a 11.Szabacsi Nap itt Szigetszentmiklóson – Lázár Gergő, a Városi Könyvtár és Közösségi Ház és a szervező csapat vezetője jóvoltából megismerhetik a programot és a menetrendet,. Az előttünk levő héten lesz az Anyatej Világnapja, a főszervező, Oberfrank Helga, a városi védőnői szolgálat tagja beszél a rendezvényről. Az Aries szokásos heti tájékoztatója következik, végül visszatekintünk a mögöttünk hagyott nyár eseményeire: a hagyományőrző rádiós osztály kisdiákjai mesélik el, merre jártak a szünidőben. Végül a kirándulások szerelmeseinek szolgálunk hasznos tanácsokkal a különféle térségi programokról.

2017, szeptember 11
Hanganyag:

Szeptember 5-én emlékezhetünk gróf Bethlen István halálának évfordulójára. A két világháború közötti időszak egyik meghatározó és méltatlanul elfeledett személyisége, magyar királyi miniszterelnök. 1901-től vesz részt az országos politikai életben. Alapvetően konzervatív felfogást vall, a parlamentáris kormányzati forma híve, ellenez mindenfajta diktatúrát. 1918-ig a Képviselőházban az erdélyi érdekek egyik szószólója, többször jelzi a román behatolási veszélyt és ez hamar nagy tekintélyt biztosít a számára. A Károlyi-korszakban igyekszik a polgári erőket mozgósítani és összefogni, majd a Tanácsköztársaság bukása után a kedvező államformát Horthy kormányzóságában látja. 1921. ápr. 14-én alakít kormányt. Az évtized közepéig kiépíti, majd gazdaságilag konszolidálja a nevéhez fűződő politikai rendszert (bethleni konszolidáció), amelyet parlamentáris, önkormányzati és tekintélyuralmi vonások ötvöződése jellemez. Fontos célja a trianoni béke felülvizsgálata és a történelmi Magyarország korszerűsített formában történő visszaállítása. Ezért törekszik a magyar-olasz és a magyar-német kapcsolatok fejlesztésére anélkül azonban, hogy indokoltnak látta volna a magyarországi politikai rendszer hozzáigazítását a fasiszta nagyhatalmakéhoz. 1931. augusztus 19-én a gazdasági és politikai válság következtében lemond miniszterelnök tisztségéről. A második világháború idején abban bízik, hogy a térségben, így Magyarországon az angolszász hatalmaknak, elsősorban Londonnak lesz meghatározó befolyása, ezért sürgeti a béketapogatódzásokat. A német megszállás után vidéken rejtőzködik, de Horthyval továbbra is kapcsolatot tart fenn. Horthy vezető szerepet szán Bethlennek a tervezett magyar fegyverszünet megvalósításában és az átmeneti kormányzásban. Bethlen a nyilas hatalomátvétel után a Dunántúlon bujdosik, dec. 7-én önként jelentkezik egy szovjet parancsnokságon. Nem volt jó döntés – előbb házi őrizetbe veszik, majd 1945. áprilisban Moszkvába hurcolják, 72 éves korában a rettegett Butirka börtönben hal meg. 2011. június 15-én felavatják első köztéri szobrát a budapesti Városháza főbejáratának jobb oldalán – vele szemben Széchenyi István tekint a belépőkre. Ha az emberek nem is, a történelem megőrzi emlékét. Ennyit bevezetésként, következzék a tartalomjegyzék. A mögöttünk hagyott héten szerdán ülésezett a szigetszentmiklósi képviselőtestület – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről, amelyek között megismerkedhetnek egy magyar találmánnyal, az okospaddal is. Az Aries a következő szereplő – megkezdték a felkészülést a fűtési szezonra, erről beszél a cég szakembere. A szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója, Lázár Gergő zárja a műsort –természetesen a szeptemberi rendezvényekről lesz szó.

2017, szeptember 4
Hanganyag:

Non scolae, sed vitae discimus – nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, ilyenkor, tanévkezdés idején diákkoromban sokszor hallgattam magamban mérgelődve a felnőttek által idézett latin mondást. Mindig úgy éreztem, mélységes igazságtalanság, hogy még remek nyári idő van, ugyanúgy lehetne strandolni, kerékpározni, a barátokkal mászkálni, mint eddig – mi a csudának kell beülni megint abba a nyavalyás iskolapadba. Ha meg rossz idő volt, akkor azon lehetett dühöngeni, hogy alig két hónap a szünidő, a többi az mind-mind iskola – miért nincs fordítva? A fenét érdekel az élet – sajnos, a tanároknak kell tanulnom, ők adnak mindenféle osztályzatokat. Mire az ember rájön, hogy az iskola tényleg az úgynevezett nagybetűs életre készít fel még a sokszor feleslegesnek ítélt tananyaggal is, már késő, messze tűnt a diákkor és felnőtt fejjel hiába vágyunk vissza. Az általános iskolás időszak talán a leggondtalanabb, minden következő osztályban rácsodálkozunk valamilyen újdonságra, a középiskolában már önálló, komoly felnőttnek hisszük magunkat, pedig rendszerint még a szülői ház az otthonunk. Az egyetemista esztendők a szerencsésebbeknek még szintén a boldog ifjúkort jelentik, de sok fiatalnak már valóban az életet, hiszen elő kell teremteni a tandíjat, az albérleti költséget, a jegyzetek, könyvek és könnyed hangulatban eltöltött esték-éjszakák árát. Mindezzel együtt ez még mindig nem komoly felnőttkor, amely tulajdonképpen csak ezután kezdődik. Azután repülnek az esztendők és egyszer csak azt vesszük észre, hogy mi mondjuk ilyenkor, szeptember elején a gyerekeinknek, amikor elkísérjük őket az elsőbe: de jó neked, hogy iskolába mehetsz és jegyezd meg: nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz…Ennyit bevezetésként és következzék a tartalomjegyzék. A nyári szünet a szigetszentmiklósi képviselőtestület szakmai bizottságai számára is véget ért – beszámolunk a tanácskozások alkalmával meghozott határozatokról. A munkaerőhiány a következő téma – vajon minden álláshely betöltött-e az Ariesnél? Megtudják a választ az illetékes vezetővel készült interjúból. Születésnapi köszöntővel fejezzük be: húsz esztendős a dunavarsányi Kantátika Férfikar, az ő történetüket hallhatják.

2017, augusztus 30
Hanganyag:

Augusztus 20-a magasztos ünnepét ma már nyugodtan megtarthatjuk, felemlegetve az államalapítás történelmi jelentőségét, az újkori, végre magyarnak nevezhető alkotmányt és az új kenyeret, amelyet a magyar ember különösképpen tisztel. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma – mondja a Miatyánk és ha ez a kívánság teljesül, akkor a Kárpát-medencei fogalmak szerint minden rendben van. Az  ünnephez tartozik újra a Szent Jobb-körmenet, amelyet évtizedekig nem lehetett megtartani, sőt, az ereklyét is el kellett rejteni egy időben. A budapesti Bazilikában a Szent Jobb kápolnában most már méltó helye van – a történelem vagy a Fennvaló figyelmet érdemlően úgy intézte, hogy Szabó Géza atya, a Bazilika évtizedeken át volt főplébánosa nem csak a Szent Jobb őre volt, hanem egy eredeti, tépett 56-os zászlót is megmentett az utókor számára – sok éven keresztül ilyenkor, ünnep tájékán egy kis összejövetelt rendezett egykori 56-os bajtársai számára az altemplomban. Nem nagyhangú, dicsekvő visszaemlékezés, hanem csöndes, baráti beszélgetés volt minden alkalom az egyre kisebb létszámú társaság tagjai között az ilyenkor elővett, kibontott zászló alatt. Így kapcsolódott össze Szent István ünnepe és az 56-os forradalom. Mindkettőt a magyar történelem meghatározó eseményeként tartjuk számon. Múlik az idő – ma már csak a találkozók emléke él néhányunkban. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Először a Szent István-i kor és napjaink között keresi a hasonló jelenségeket Hutóczky Béla atya, a Szent Miklós templom plébánosa. A kenyér a következő téma: a Magyar Pékszövetség által kiírt országos versenyen a Gere-pékség rozskenyere lett a legjobb, szentmiklósi rozskenyér néven kereshetik az ünnep után az üzletekben. Gere István és Debreczeni József mutatja be az új harapnivalót. Lakossági fórum volt a mögöttünk hagyott héten csütörtökön a jövőről – beszámolunk a részletekről, majd a jelen ügyeiről hallhatnak az Aries szokásos tájékoztatójában. Végezetül egy új kiállítást ajánlunk a figyelmükbe: Puha Ferenc tárlata látható augusztus 20-tól a szigetszentmiklósi Városi Galériában. A festőművész beszél arról, hogy mit, miért és hogyan fest. 

2017, augusztus 21
Hanganyag: