Üdvözöljük a Lakihegy Rádió weboldalán!

Ma 2018. augusztus. 18. szombat van, Ilona napja.


Mozaik

Majdnem augusztus 20-án emlékezhetünk meg Szent István királyunkon, az államalapításon és az új kenyéren kívül még egy történelemformáló eseményről, a Páneurópai Piknikről. Az eredeti ötlet 27 esztendővel ezelőtt az ünnepnapra vonatkozott, de azután szervezési nehézségek bukkantak fel, a meghívni tervezett vendégek közül többen már máshová ígérkeztek el, így azután a dátum augusztus 19-e lett. Egy Mészáros Ferenc nevű úr, akkor debreceni lakos fejében fogant meg a gondolat Debrecenben, 1989. június 20-án, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán. Az asztalnál a szintén ott levő Habsburg Károllyal arról beszélgettek, hogy minden kedvező kilátás ellenére még mindig háborítatlanul áll az 1961. augusztus 13-a óta létező Berlini Fal, valamint ott a vasfüggöny a két Németország között és Csehszlovákia nyugati határán. Valamilyen módon jó lenne a világ demokratikusnak mondott része figyelmét felhívni a hangzatos szólamok és a rideg valóság közötti különbségre. Mészáros Ferenc úgy vélte, hogy a jövő kilátásairól az asztal melletti beszélgetést Magyarország ausztriai határán kellene folytatni, ahol a tényleges határvonalon tüzet rakva, szalonnát sütnének egy piknik keretében úgy, hogy a vendégek egy része Ausztriában, a másik része Magyarországon ül, jelezve a különbséget az egyes szocialista országok, jelesül hazánk és Kelet-Németország  határai között. Nálunk az 1965-ben létrehozott vasfüggöny, azaz műszaki-technikai aknazár nemcsak tönkrement, hanem Pozsgay Imre államminiszter 1988. október 20-án, Győrben tett kijelentése szerint erkölcsileg és politikailag is elöregedett. 1989. május 2-án megkezdték a lebontását, fizikai akadály már nem volt a határon, a piknik tehát létrejöhetett augusztus 19-én este. Szentmargitbánya és Sopronkőhida között ideiglenes határátkelő nyílt, a nálunk tartózkodó keletnémet turisták nagy csoportja szalonnasütés helyett boldogan átrohant Ausztriába, ahonnan tovább utazhatott Nyugat-Németországba. A határőrök tanácstalanok voltak, mivel a határnyitás nem az NDK-sok kiengedésére szolgált, így sem azok megállítására, sem átengedésére nem kaptak utasítást. Végül a helyi parancsnok - a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal - megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába. A nevezetes piknik után a keleti táborban addig példátlan módon erősen megromlott a viszony Kelet-Németország és Magyarország között – Honeckerék nagyon megharagudtak azért, mert az érvényben lévő kiadatási egyezmény betartása helyett a magyar hatóságok tétlenül nézték az eseményeket. Talán még Csehszlovákia 1967-es közös megszállása sem vert akkora hullámokat, mint ez a szabadban elköltött vacsora: komoly belpolitikai válság bontakozott ki Kelet-Németországban, felgyorsult az amúgy is ingatag kommunista hatalmi rendszer bomlása. Egyes történészek szerint ahogy az 56-os magyar forradalom és szabadságharc kezdte meg a szocialista tábor szétrombolását, úgy a páneurópai piknik kezdte meg a berlini fal lebontását, azaz a német egyesítést, Európa politikai térképének átrajzolását. Elmondhatjuk: a történelem kereke ismét a magyaroknak köszönhetően fordult egy nagyot. Ennyit a 27 évvel ezelőtti Páneurópai Piknikről, következzék a tartalomjegyzék. Rendkívüli képviselőtestületi ülés volt Szigetszentmiklóson – beszámolunk az elfogadott határozatokról. Az Aries szokásos tájékoztatójában a parlagfűirtási kötelezettségről lesz szó, majd egy nemzetközi borversenyre látogatunk a szigetcsépi Gál pincészet jóvoltából. Műsorunk végén megkérdezzük: van-e még szabad táborhely augusztus közepe táján azon gyerekek számára, akik családjában váratlanul felborult az előre tervezett nyári program. 

2018, augusztus 13
Hanganyag:

„A migránsokat vagy másként a menekülőket vagy menekülteket majdnem minden híradás emlegeti,  pártrokonszenv szerint  szörnyűlködnek vagy sajnálkoznak a kollégák a tudósításokban, enyhébb vagy szigorúbb intézkedéseket követelnek a kormánytól, letépik vagy megvédik az óriásplakátokat, a kérdőíveket másoktól elkérik és összegyűjtve látványosan a szemétbe hajítják vagy buzgón kitöltik és visszaküldik, álszent módon csodálkoznak az emberek nagy többsége véleményén vagy megértik azt, dicsőítik vagy elítélik a szerb-magyar határszakaszon épülő kerítést és sorolhatnám a példákat. A világháló jóvoltából kaptam egy cikket, amelyben az ausztráliai helyzetről írnak, ott a muzulmán bevándorlókkal van a gond, emlékezetes a közelmúlt tragikus terrorcselekménye. Az ausztráloknak egyszerűen elfogyott a türelmük. Így fogalmaznak: Ez az ország a mi hazánk, a mi területünk, és ez a mi életmódunk. Hiteteket tiszteljük minden kérdés nélkül, az egyetlen, amit kérünk tőletek, az a mi hitünk elismerése és egy békés, harmonikus együttélés. Ha ti mindig csak panaszkodtok, zászlóinkat megtépitek, keresztény hitünket megalázzátok, akkor használjátok fel az egyik ausztrál jogot, az ország elhagyásának jogát. Mi nem köteleztünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ha nem vagytok boldogok, költözzetek el!” Bizonyára feltűnt a figyelmes hallgatónak, hogy nincs minden a helyén az iménti mondatok némelyikében, hiszen a migránsokról szóló óriásplakátokat emlegeti, holott jelenleg sehol nincsenek ilyenek, vagy a szerb-magyar határszakaszon épülő kerítésről van szó, pedig ez már hosszú ideje szilárdan áll az oszlopain és véd bennünket. Az eddig elhangzottak a Mozaik 2015. augusztus 9-i adásának bevezető mondatai voltak – Magyarország álláspontja akkor is ugyanaz volt, mint ma, csak három évvel ezelőtt még egyedül voltunk, most pedig már jónéhány ország tömörül körénk. A politikusok ha nem is önként, hanem a különböző országokban a választások eredményeképp egyszer csak rájöttek arra, hogy jobb, ha megváltoztatják korábbi véleményüket az újkori, szervezett népvándoroltatásról. Nálunk sajátságosan új értelmet kapott a szocialista egykori külügyminiszter és pártelnök sokat idézett mondása: „Merjünk kicsik lenni!”. Igen, mi mertünk kicsik lenni, kicsi ország létünkre mertünk szembeszálltunk a nagyokkal. Három esztendő a történelemben elhanyagolható hosszúságú idő, de bekövetkezhetnek egy ezredmásodperc alatt is történelemformáló léptékű események, mint például 1945. augusztus 7-én a Hirosima felett kioldott amerikai atombomba felrobbanása, amely szörnyű módon zárta le a második világháborút. Bízzunk benne, hogy a magyar kormány példáját követő országok egyre bővülő csoportjának sikerül határozott, de békés módon véget vetni a mostani, egyre erősebb ellenérzést kiváltó folyamatoknak. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Tököl az első helyszín: rendkívüli ülést tartott a képviselőtestület, beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. A szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézetbe látogatunk ezután – sorra érkeznek a régieket felváltó új, korszerű orvostechnikai berendezések – Raffay Éva főigazgatóval készült interjú. Az előrejelzések szerint tovább tart a kánikula, másutt sok helyen kigyullad az aljnövényzet, bozót- és erdőtüzek tombolnak – nálunk ne így legyen, ezért még jobban figyelnünk kell a környezetünkre – Sallai László tűzoltó alezredes hívja fel a figyelmet néhány veszélyforrásra. Hallhatják az Aries szokásos tájékoztatóját, végül egy kellemes témával fejeződik be a műsor: szüretelünk. Persze, csak képletesen. A szigetcsépi Gál-pincészetbe látogattunk.

2018, augusztus 6
Hanganyag:

Történelmi visszapillantás következik, amelyben ismerős, de már feledésbe merült neveket hallanak. Az előttünk levő héten lesz 57 éve, hogy 1961. augusztus 4-én 71 éves korában Budapesten meghalt Tildy Zoltán, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke. Pápán, a Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészoklevelet, politikai tevékenységét 1917-ben kezdte, amikor belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba. 1929-ben többek között Nagy Ferenccel hozzáfogott a Független Kisgazdapárt szervezéséhez, 1930-ban ennek alelnöke lett. 1940. januárjában az FKgP vezetője lett, a II. világháború idején a nemzeti függetlenséget védelmező, németellenes álláspontot képviselt.  A szovjet megszállás után 1945. januárjában rögtön bekapcsolódott a politikai életbe. A kommunisták jelentős befolyását tudomásul vette és elfogadta. 1945.április másodikán a nemzetgyűlés képviselőjévé, augusztus 20-án az FKgP pártvezérévé választották. A nemzetgyűlési választások eredményeként november 15-én koalíciós kormányt alakított. Fő feladatként a Szovjetunió bizalmának elnyerését jelölte meg, de hangsúlyozta az USA-hoz, Nagy-Britanniához és a szomszéd államokhoz fűződő jó viszony megteremtését. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve december 29-én kiadta a magyarországi németek kitelepítéséről szóló kormányrendeletet. 1946.február elsején a nemzetgyűlés kikiáltotta a köztársaságot, amelynek elnökévé választották. A kommunisták mind gátlástalanabb követeléseivel szemben egyre kisebb ellenállást tanúsított, megalkuvó magatartását kihasználva azok, akiket korábban támogatott, 1948 nyarán eltávolították a közéletből. Augusztus 3-án szó nélkül aláírta a kommunista párt Politikai Bizottságának határozata alapján elkészített lemondólevelét. 1956. májusáig házi őrizetben élt családjával együtt. A forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztereként támogatta annak intézkedéseit, ezért 1957. májusában letartóztatták. 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték, majd rossz egészségi állapotára való tekintettel 1959. áprilisában kiengedték a börtönből, 1961-ben halt meg szegényen és elfeledve. 1989-ben rehabilitálták Nagy Imrével és társaival együtt. Politikusi életút XIX. század, szocializmus, Magyarország. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék  Komoly és könnyed témák váltakoznak mai műsorunkban – kezdjük egy komollyal. Sallai László tűzoltó alezredes, az érdi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője két nyári veszélyforrásról, a tűzről és a vízről beszél. Az Aries tájékoztatója következik ezután, majd Dunavarsányra látogatunk, megismerhetik a 94 éves Könözsi László tanár úr, a helyi zeneiskola alapítójának életútját. Sajnos, csak beszélünk ezután különleges ízekről – képletesen belekóstolhatnak egy különleges hallevesbe. Étel után ital: egyre több helyen erjednek a gyümölcsök a pálinkafőzéshez – a többi kiderül majd az interjúból. 

2018, július 30
Hanganyag:

Július 18-án már a feledés csöndjével magunk mögött hagytunk egy évfordulót: 67 esztendővel ezelőtt hivatalosan ezen a napon fejeződött be Magyarországon a kitelepítés, amit a korabeli MTI a követkző szűkszavú közleménnyel adott az olvasók tudtára: „A fővárosból eltávolították a nemkívánatos elemeket.” Az 1948-as, hírhedt kékcédulás csalássorozattal és a szovjet szuronyok fenyegetésével hatalomra jutott, magát kommunistának mondó Rákosi-rendszer nemcsak közellátási, hanem lakás-gondokkal is küszködött, az új hatalmi elit tagjai főképpen Budapesten csak úgy tudtak megfelelő állapotú és főként méretű lakáshoz jutni, ha onnan elűzték a benne lakó tulajdonost és családját. Több célt véltek így megvalósítani: ingyen megjutalmazták saját kádereiket, eltávolítottak a fővárosból sok velük nem rokonszervező embert és azt remélték, hogy a vidéken, főként az úgynevezett kulákok, tehát minimális vagyonnal bíró, gazdálkodó parasztemberek házába zsuppoltak nem a szocialista rendszert, hanem egymást fogják szidni a kényszerű együttlét miatt, összevész az értelmiség és parasztság, erősödik a munkásosztály. Persze, nem így lett, éppen ellenkezőleg, mert a szidás megvalósult, de nem egymást, hanem a kommunistákat szidták, persze csöndben, nehogy nemkívánatos fülekbe jussanak a mondatok. Mindösszesen 13 ezer lakás szabadult föl ezen a módon a fővárosban egy hónap leforgása alatt, ami a lerombolt Budapesten komoly teljesítmény volt. A mások vagyonának elvételében mindig jeleskedtek az elvtársak. Annak idején működött az úgynevezett Elhagyott Javak Kormánybiztossága – papíron ennek a tulajdonába kerültek részben a háborúban örökös nélkül meghaltak, részben a hazakerült, de újra internált, kitelepített, munkatáborokba zsuppolt emberek árván maradt vagyona: bútorok, szőnyegek, berendezési tárgyak, festmények és így tovább. Az új lakástulajdonos elvtársak innen válogathattak kedvük szerint, természetesen ingyen. A kitelepítetteket Budapestről is kitiltották – nehogy egyszer visszajöjjenek és kellemetlenkedjenek az új birtokosoknak. A kényszer-lakhelyet évekkel később, Nagy Imre kormánya idején elhagyhatták ugyan, de a tőlük elorzott értékekből természetesen semmit nem kaptak vissza vagy azokért semmilyen kártérítést nem járt. Sok család, például az enyém is Budapest határához közel, az agglomerációba költözött vissza – mi Dunaharasztiban találtunk egy bennünket befogadó mosókonyhára. Ami vagyonunk volt, az bőven belefért. A kitelepített család úgynevezett osztályidegennek minősült – a felnőttek csak nagyon alantas munkát kaphattak, a gyerekek pedig nem tanulhattak tovább a nyolc általános után. Nem volt egyszerű kijátszani a hátrányokat, de az idő múlásával és Isten segítségével valamennyire sikerült, bár – tapasztalatból tudom – a nyakunkba akasztott hátrányokat teljesen ledolgozni sohasem. Ennyit a múltról, következik a tartalomjegyzék. Dunavarsány az első helyszín: folytatjuk a képviselőtestület tagjainak a lassan mögénk csúszó ciklust értékelő interjúinak sorát. A katasztrófavédelemé a szó ezután: elhangzik néhány jó tanács az időjárás és az emberi figyelmetlenség által okozott károk megelőzéséről. Az Aries újdonságáról hallhatnak a következőkben, végül Debrecen a téma: egy országosan egyedülálló, mára már Európa-hírű múzeumunk mását szeretnék megvalósítani a cívis városban. 

2018, július 23
Hanganyag:

Július 15-én 87 esztendeje, hogy Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el a leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább a kontinens fölött. Persze, nem minden előzmény nélkül vágtak neki a maga idejében szenzációsan vakmerőnek számító útnak. Történt, hogy 1930 elején a magyarok iránt érdeklődő Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vásároltak meg: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet az angol lord javasolta, mert ő is mélységesen igazságtalannak tartotta a trianoni diktátumot. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT, azaz a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatást, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetők igyekeztek a gép feliratának megfelelően politikai célokra is felhasználni, ám Trianon ügyében nem történt semmi. Sem akkor, sem azóta. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt a II. világháború után, a szovjet megszállást követően "irredenta áthallások" miatt a hatalomra jutott kommunisták átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Tarnay Richard kormánymegbízott lett egy újabb ciklusra a Pest megyei Kormányhivatal vezetője – a háború előtt úgy mondták volna, hogy főispánja. Elsőként a Lakihegy Rádiónak adott interjút az új ciklus elején. Képviselőtestületi ülés volt Szigetszentmiklóson, beszámolunk a meghozott határozatokról. A műsor befejező része az Ariesé – két ügyben is kérik a hallgatók figyelmét, mindkettő összefügg az egészséggel és a tisztasággal. 

2018, július 15
Hanganyag:

Úgy tűnik, néhány perce csupán, hogy a diáksereg boldogan belevetette magát a régóta várt nagy nyári vakáció örömeibe, és máris elrepült majdnem a fele. A szülőknek lassan kifogy a munkahelyi szabadsága, az ilyen-olyan csúsztatások és túlórák révén hozzá toldott néhány nap, a gyerekeknek még van a korábban gondosan eltervezett nyári táborokból néhány nap, azután kezdődik a nyár nehezebb fele, legalábbis a felnőttek számára. Ki vigyázzon a gyerekre vagy a gyerekekre? Szerencsés esetben vannak nagyszülők, akik boldogan elvállalják a feladatot, másutt azonban nincs ilyen lehetőség és ilyenkor következik a gondosnak szánt reggeli intelem: „nagyon vigyázz magadra!”, és az emberpalánta magára marad. Ezekre a napokra-hetekre még gondosabban kell felkészíteni az ifjakat, mint egy táborozásra vagy kirándulásra, mert sokkal több a veszélyforrás is onnantól kezdve, hogy egyes bűnözői körök éppen arra várnak, hogy a gyerek felhasználásával jussanak be egy-egy lakásba, egészen odáig, hogy az újdonságokra vagy érdekességekre áhítozó ifjonc előszeretettel próbál ki olyasmit, ami a hétköznapokban a szülők részéről tiltott: a gyufától a különféle elektromos szerkentyűkig sok minden működése érrdekes újdonságokat jelent a számára. Elég egy rossz mozdulat és máris kész a baj. Nem árt ilyenkor újra és újra rászánni este néhány percet, és ismételten felhívni a figyelmet a veszélyhelyzetekre a közlekedéstől kezdve a betörőkig mindarra, ami megkeserítheti a boldog szünidei napokat. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Önkormányzati körútra indulunk a mai műsorban: Szigetszentmiklós, Ercsi, Tököl, Dunaharaszti szakbizottságai, illetve képviselőtestületei egyaránt üléseztek a mögöttünk hagyott napokban, jeléül annak, hogy számukra nincs szünidő. Az év közepén járunk, ez részben a számvetés, részben az előre tekintés ideje – ebbe a folyamatba pillanthatnak be a négy településen. Egy születésnapra is hivatalosak voltunk: nem tudom, hölgy-e vagy úr az illető, csak azt tudom, hogy a 49.-et tartották meg, a többi kiderül helyszíni összeállításunkból.

2018, július 9
Hanganyag:

A nyár és a hőség velejárója az emelkedő áramfogyasztás, hiszen mindenütt teljes erőre állítják a hűtőszekrényeket és bekapcsolják a ventillátorokat, légkondicionáló berendezéseket. Milyen jó lenne ilyenkor is, ha rendelkezésünkre állna a kifogyhatatlan áramforrás. A kutatók és tudósok egy csoportja esküszik rá, hogy volt már ilyen, megalkotóját Nikola Teslának nevezték, egykor Magyarországon, ma Horvátországban született, 156 évvel ezelőtt. Fennmaradt egy néhány másodperces filmecske is, ezen az az általa átalakított autó látható, amelynek nem volt szüksége semmiféle külső energiára, mert a rejtélyes mozgatóerő bent volt a motorházban. Egely György fizikus és az érthetetlen jelenségek kutatója szerint Tesla felfedezte a kozmikus energiaforrást, használata forradalmasította volna az egész földi életet. A múlt század harmincas éveinek vége felé nem a kőolaj, illetve a benzin felé fordult volna a fejlődés, hanem a csöndes, tiszta, kifogyhatatlan Tesla-féle energia felé. Korabeli tudósítások, lelkendező leírások fennmaradtak a zajtalanul haladó autóról, maga a szerkezet rejtélyes körülmények között megsemmisült, mint ahogy a feltaláló is rejtélyes körülmények között halt meg. Összesen 146 szabadalom fűződik a nevéhez. Sajnos, nincs közöttük a csoda-motor leírása – csak remélhetjük, hogy valaki újra felfedezi. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Szigetszentmiklóson három szakbizottság tanácskozott az elmúlt héten, majd rendkívüli ülést tartott a képvislőtestület – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Dunavarsányban és Taksonyban is volt testületi ülés, ezekről is kaptunk híreket. Egy régi magyar találmány sikere Brüsszelig ível innen, Szigetszentmiklósról – a többi kiderül Becz András és Veress Gábor jóvoltából. Ez a mai kínálat, maradjanak velem, rögtön következnek a részletek. 

2018, július 2
Hanganyag:

A hírműsorok mindenütt gonddal-bajjal, menekültáradattal, balesettel vannak tele – kikapcsolódásként emlékezzünk egy olyan eseményre, ami a maga idejében alig elképzelhető újdonságnak számított, ma pedig azon csodálkozunk, hogy miért csodálkoztunk rajta annak idején. Nos, 49 esztendővel ezelőtt Budapesten kalauz nélkül indultak hajnalban útjukra a villamosok és autóbuszok. A hosszabb ideje fiatalok még emlékezhetnek rá: a három kocsiból álló egykori villamosszerelvényeken a belső tetőn a kapaszkodók között egy szíj húzódott végig, a peronon egy csengettyűnél végződött. A leghátsó kocsin a kalauz kettőt, a középsőn egyet rántott rajta, és ezután adta meg ugyancsak egy rándítással a motorkocsiban a kalauz a jelet a vezetőnek: indulhatunk. Az autóbuszokon elöl volt a leszállás, hátul a felszállás: a hátsó, magasított utolsó ülés volt a kalauzé, előtte egy kis asztalkán a vonal- és átszállójegyek tömbje, onnan tépkedte le sebesen a felszállók igénye szerint az egyik kezével, a másikkal pedig a visszajáró aprót keresgélte a kasszából. Ha mindenkit kiszolgált, megnyomott egy gombot, ez jelezte a vezetőnek a felszállás befejezését. Akkor a BKV-nál létszámhiánnyal küszködtek, ezzel indokolták a kalauzok átcsoportosítását más, például ellenőri munkakörbe. Megjelentek a járműveken a jegylyukasztó készülékek, a trafikokban és az újságárusoknál az előre megvásárolható jegyek – mert ilyenek sem voltak korábban. Megszűntek a külön villamos- és autóbuszjegyek is, egységesen a drágább autóbuszjegyek árát kellett fizetni. Emlékeznek? 50 fillér volt a villamos vonaljegy, hetven az átszálló, amivel egy órán belül négy villamoson lehetett utazni, de csak egyszer volt szabad Duna-hidat érinteni. A buszon pedig egy forint ötven volt a vonal, kettő forint az átszálló. Sokáig hiányzott a fülünkben a villamoskocsikon végighaladó csengettyű-zene és a busznál a szigorú tekintetű vagy éppen kedélyeskedő kalauz. Ennyit a múltról, következik a tartalomjegyzék. Szigetszentmiklóson a Városi Egészségnapon köszöntötték az egészségügyben dolgozókat – beszámolunk az ünnepségről. Fontos bejelentés hangzik el az Aries szokásos tájékoztatóján – figyeljenek majd Szarvas Tibor igazgató szavaira. A szerb-magyar kapcsolatokba pillanthatnak be egy dunavarsányi esemény jóvoltából, majd az utazásé a főszerep – először a külföldre való készülődésben szeretnénk segíteni a későbbi nyugodt pihenés érdekében, majd a szigetszentmiklósi turisztikai szervezet által szervezett nyári utakat, kirándulási lehetőségeket ismerhetik meg. 

2018, június 24
Hanganyag:
2018, június 18
Hanganyag:

Az előttünk levő hét vége felé, szombaton lesz június 16-a, az a nap, amely egy új korszak hajnala lehetett volna – de éppen, hogy elkezdett felkelni a nap, máris beborult az ég. Nagyon kifejező magyar nyelvünk pontosan jelzi, milyen vegyes volt akkor és most is a megítélése. Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetése volt ezen a napon – nehéz is lenne vitatni a tények ismeretében, de ezzel vége is az összhangnak. A sajtóban először a rendszerváltozás kifejezést használták, majd, miután kiderült, hogy az előző rendszer sok haszonélvezője továbbra is hatalmi helyzetben maradt, a rendszerváltás lett az elnevezés. A második szabad választáson azután ténylegesen is visszakerültek a hatalomba a Horn-Kuncze kormány révén a pártállam vezetői és haszonélvezői – ekkortájt történt, hogy Wittner Mária 56-os halálraítélt egy vele készült interjúban bedobta a köztudatba a gengszterváltás kifejezést. Használták azt is, hogy a rendszerváltási folyamat kezdete. Azután jöttek a különböző körülírások – ki-ki vérmérséklete, illetve politikai rokonszenve alapján használta a különféle jelzőket, meghatározásokat. Megint mások egyszerűen annyit mondtak: június 16-a – a másik tegye hozzá magában azt, amit akar. A legújabb, amit az évforduló közeledtével emlegetnek: címerváltás. Bármelyiket fogadjuk is el, történelmi tény, hogy új fejezet kezdődött Magyarország életében. Hogyan írjuk tovább? Mindannyiunkon múlik a tartalom, mindenesetre jó lenne megegyezni a főbb vonalakban, mert egyre fenyegetőbb erőszakkal szeretnének messziről jött kívülállók beleszólni a mi történelmünk alakításába. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Első helyszínünk Ercsi – ülést tartott a képviselőtestület, szokás szerint a polgármester segítségével beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Szigetszentmiklós következik ezután: ellátogatunk egy szakmai napra, amelynek témája a napenergia minél hatékonyabb módon való felhasználása volt. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint minél előbb felhasználunk megújuló energiaforrásokat, például napenergiát a fűtéshez-világításhoz, az egyszeri beruházás után annál jobban járunk anyagilag helyi és országos méretekben, főként, hogy például a családi házak esetében ismét hozzájuthat a tulajdonos kamatmentes hitelhez. Maradunk még a fűtés témájánál – az Aries szokásos heti tájékoztatójában a fűtés és számlázás rejtelmeit ismerheti meg a hallgató. Műsorunk végén Szvorák Katalin népdalénekest hallhatják mesélni és énekelni. 

2018, június 11
Hanganyag: