Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha rendületlenül bíznak abban, hogy előbb-utóbb megérkezik az igazi tavasz. 2025. május 18-án, vasárnap kora délután, a hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétlés idején, ezen kívül pedig a hangos archívum jóvoltából bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVII. évfolyamának 20. számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Hetven éve, 1955. május 17-én az amerikai kormány jelképes egy dollárért megvásárolta Szilárd Leó fizikustól az általa korábban benyújtott, majd – sajnos – megvalósított atombomba szabadalmát. A valaha volt egyik legnagyobb magyar tudós 1898. február 11-én született Budapesten. Már gyerekként is gyakran megvillant elméje: amikor Béla testvérét betegség miatt elkülönítették, távírókészüléket eszkábált össze, azzal tartották a kapcsolatot. „Gyermekkoromban két dolog érdekelt: a fizika és a politika. Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy életben maradtam, s a fizikának, hogy érdekes az életem” − nyilatkozta egyszer. A Műegyetemen tanult, majd 1919-ben a berlini egyetemre ment. Németországot 1933-ban, Hitler hatalomátvétele után hagyta el és Angliába távozott. Ahogy Teller Edét a hidrogénbomba atyjának nevezik, úgy Szilárd Leóra azt mondják, hogy a maghasadásos bomba atyja. Kulcsszerepe volt a lánc­reakció lehetőségének felismerésében.  Szilárd Leó hatására alakult át a tudományos gondolat katonai fegyverré, ugyanakkor az egyik első tudós volt, aki elköteleződött a globális béke mellett. Atombombával kapcsolatos aggályait 1945 júniusában kifejtette Harry Truman amerikai elnöknek: „a bomba bevetése hatásos lehet Japánban, de semmivel sem igazolható” – fogalmazott, de hiába. Szilárd Leó sokoldalú volt: feltalálóként 1925-től 1953-ig folyamatosan adott be szabadalmakat, több mint harmincat. Biológiával és társadalomtudománnyal is foglalkozott, modelleket dolgozott ki az öregedésről, és a memóriát is kutatta. Kedves anekdota, hogy amikor Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus idegen civilizációk létezéséről, elmélkedett, miszerint az idegeneknek már el kellett jutniuk a Földre, és feltette a kérdést, hogy hol lehetnek, Szilárd Leó a maga közvetlen modorával rávágta: „Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat.” 1964-ben hunyt el. A Nobel-díjat, noha többszörösen is rászolgált volna, végül nem kapta meg. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Lakossági fórumot tartott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön este Szigetszentmiklóson – beszámolunk a részletekről. Taksonyba látogatunk ezután: a Német Nemzetiségi Önkormányzat terveiről beszél Kreisz László. Május 24-én Ismét Kis-Duna takarítás lesz – a Szigetszentmiklósi Kajak-Kenu Egyesület vezetője hívja a környékbelieket a nemes feladat végrehajtására. Egy méltatlanul elfeledett festő alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Galériában – Szabó Noémi művészettörténész mutatja be az alkotót és alkotásait. Ez a kínálatunk, hasznos és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!