A Mozaik XV. évfolyamának 41. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Nem hallottam, hogy a régebbi és újabb háborúk hírzuhataga előtt vagy után megemlékeztek volna róla: 95 éve szólalt meg a rádió a később ikonikussá vált helyszínen, a Főherceg - ma Bródy Sándor - utca 5-7 számú épületéből. 1928. október 7-én 9.30-kor innen kívántak jó reggelt a hallgatóknak. Két stúdióval indult meg a műsorszórás a Gerlóczy Gedeon által tervezett stúdiópalotából, a Nemzeti Múzeum háta mögött, hogy a magyar nemzeti kultúra hirdetője, szócsöve legyen. Így vallott erről az új munkahelyről Scherz Ede, a rádió akkori főbemondója: „Úgy vagyok az új Stúdióval, mint amikor a gyalogos rendőrt lovas rendőrré léptetik elő. Olyan szép, nagy, csillogó minden körülöttem, hogy a magam tekintélyét is növekedni érzem. (...) Kint a városban öröm és gond, nyomor és gazdagság keveréke, bent a Stúdió gyönyörű függönyös termében a Múzsákkal komázom késő éjszakáig.” Ha egy nagyot ugrunk az időben, 2015. június 30-án szűnt meg mint önálló intézmény és lett a fővárosi Kunigunda utcai új telephelyen a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. része. Azon kevés ország közé tartozunk, amelynek nincs nemzeti, azaz Magyar Rádió és Magyar Televízió néven működő önálló intézménye. Egy egész nap is kevés volna, hogy átbeszéljük a rádió történetét, a sok, országosan népszerűvé vált műsort és a készítők listáját - egészen a legújabb korig a rádió véleményformáló, ahogy ma mondják: politikacsináló volt, mert ami az éterben elhangzott, azt mindenki komolyan vette. Ma nincs így, de hiszem, hogy újra lesz egyszer, visszaveszi méltó helyét a rengeteg, sokszor egymásnak is ellentmondó, ahogy mondani szokás, nem mindig az igazság minden részletét kibontó sugárzó és kábeles fórum között. Jómagam 1966 nyarán kaptam meg az első rádiós belépőmet, és miután egy liberális elnök eltávolított, 2005 óta őrzöm otthon az utolsót. Azok közé tartoztam, akiknek a rádió nem csak munkahely, hanem az  élete meghatározó része volt évtizedeken keresztül. A térségben járva sok helyről láthatom rádiónk névadóját, a lakihegyi adótornyot, amely ma már ipari műemlék, rövidesen felelevenítjük történetét a Sziget Szelet műsorában. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Az elmúlt hétvége Szigetszentmiklóson a református gyülekezet - és ezzel együtt a lakosság érintett része - számára hozott örömteli perceket - intézményszentelő és -avató volt október 7-én, szombaton és október 8-án, vasárnap. Örömmel számolunk be mindkét eseményről. Kulturális programajánlónk következik ezután, érdemes naptárt és írószerszámot előkészíteni. Befejezésül a múltat és a jelent kapcsolja össze Raffay Ernő történész. Ez a kínálatunk, tartalmas és egyben szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!