Köszöntöm a hallgatókat és előre is köszönöm, ha velem tartanak egészen a következő óra elején jelentkező friss hírekig és persze utána is maradnak a Lakihegy rádió hullámhosszán - a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Igaz, március 15-én sokszor emlegettük dicsérőleg Kossuth Lajost és életművét, haláláról a megemlékezést azonban már elsodorta a közeledő választás és a háború. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparmű Kiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. Zárójelben mondom: a Védegylet szolgáltatta az alapötletet napjaink hungaricum mozgalmához. 1848. március 17-től Kossuth volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, A kormány lemondása után, 1848 novemberétől a végrehajtó hatalom a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Ennek köszönhetően a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az eseményekre. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért. Egy korabeli újságcikk szerint – idézem - aznap reggel sok budapesti bolt kirakatába kitették az Aradi Zsigmond által nemrég befejezett, carrarai márványból megformázott Kossuth-mellszoborról készített fotográfiát. Aznap délelőtt Rákosfalva község küldöttsége azzal a kéréssel fordult az illetékes egyházi hatóságokhoz, hogy saját, Erzsébetvárostól független plébániát kaphassanak. Aznap folytatódott a budai vársétány kialakítása. Aznap a képviselőházban a politikusok feltűnően lecsöndesedve, szinte csak tessék-lássék vitatkoztak egymással. Aznap a Magyar Tudományos Akadémián bizalmas tárgyalásokba kezdtek arról, hogy az akadémia mily módon fejezhetné ki Kossuth Lajosnak a tudomány és az irodalom terén szerzett halhatatlan érdemei iránt érzett megbecsülését. Aznap este a Népszínházban egy operettet adtak, az  igazgató úgy rendelkezett, hogyha Kossuth halálhíre az előadás alatt érkezik Budapestre, azonnal szakítsák félbe a darabot. Aznap este a szerkesztőségek telefonjai szinte sisteregtek az állandó hívások miatt, a kávéházak pedig a szokásosnál nagyobb, viszont jóval csöndesebb forgalmat bonyolítottak le. Aznap éjjel, az utolsó órában meghalt Kossuth Lajos. Aznap 1894. március 20. volt. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Két kormánytag járt a mögöttünk hagyott héten a térségben: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Maruzsa Zoltán államtitkár – beszámolunk a részletekről. Ülésezett Szigetszentmiklós képviselőtestülete, Nagy János polgármester kérdeztük a megtárgyalt ügyekről. Az Aries szokásos tájékoztatójában a zöldhulladék-gyűjtésre vonatkozó fontos dátumok hangzanak el, végül választási rovatunk jelentkezik. Hasznos és szórakoztató rádiózást kívánok mindenkinek a hangszóróknál!