Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha nem feledkeznek meg egy közeledő, nagyon fontos rendezvényről. 2025. június 1-jén, vasárnap kora délután, a hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétlés idején, ezen kívül pedig hangos archívumunk segítségével bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVII. évfolyanának 22. számát hsllgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. A történelmi Magyarországon június 4-én nagyon sok helyen felcsendül a Székely Himnusz, a határainkon túl kisebb-nagyobb berzenkedést kiváltva. A könyörgő, szomorú dallamú fohász szövegét szerzője, Csanády György 1921-ben írta, a zenét hozzá Mihalik Kálmán komponálta. Csanády 1895-1952 között élt, székelyudvarhelyi jogász családból származott, kereskedelmi, majd műszaki tanulmányokat folytatott, érdeklődése hamar az irodalom felé fordult. Lapszerkesztő, majd rádiórendező lett, 1948-ig a Magyar Rádió főrendezőjeként dolgozott. 1922-ben megjelent első verseskötete Az évek címmel, ezt azután több könyve követte. Életre hívója és 25 évig a vezetője volt az 1920-ban – a trianoni döntés után – megalakult Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű szervezetnek. Először 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett egyesületi találkozón a művet. Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis megtették az elnyomás elleni tiltakozásként. Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették megtanulását a diákok számára, de a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé sem Erdélyben, sem itthon. A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették, ennek köszönhetően az ellenállásra fogékony körökben egyre vonzóbbá vált. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok közt általánosan ismert volt, kultuszát itt is ápolták. Népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében több szövegváltozata is kialakult, bár nem volt közöttük jelentős eltérés. Erdélyt a hivatalos román történetírás ma Románia több, mint száz éves történelmi régiójaként emlegeti, megfeledkezve arról, hogy Trianon előtt évszázadokon keresztül Magyarország történelmi régiója volt. A történészeket azonban néha nem zavarják a tények – ha egyszer valamit a fejükbe vettek és ráadásul azt támogatja az uralkodó politikai rendszer, akkor szó sem lehet semmilyen változtatásról az igazság érdekében. Megtapasztalhattuk ezt mi is a szocializmus évtizedeiben, elég, ha csak a magyarság eredetét övező, máig nem csituló csatározást említem. Az erdélyi magyar ember az éjjeli égbolton ma is megtalálja a Csillagösvényt, amelyen Csaba királyfi igyekszik seregével övéi megmentésére. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Alsónémedi az első helyszínünk, itt Koncz Zsófia családügyi államtitkár tartott lakossági fórumot az ukrán uniós csatlakozás kihívásairól. Szigetszentmiklóson folytatjuk: tanácskoztak a képviselőtestület szakmai bizottságai, erre a hétre három jutott, beszámolunk a részletekről. Csütörtökön délután kettőkor kezdődött el a képviselőtestületi ülés – a törvényi határidő, azaz a 8 óra leteltéig a több, mint ötven napirendi pontnak körülbelül a feléig sikerült eljutni, folytatás az előttünk levő héten. Trianonra emlékezünk a továbbiakban: Raffay Ernő Trianon kutató, az Antal-kormány honvédelmi államtitkára kezdi, akinek köszönhetően ma jóval gazdagabb a Trianon-korrajz, mint a pártállam idején volt. Kutatásainak sajátos elismeréseként államtitkári működése idején szolgálati autójának kerekén a csavarokat meglazították valakik, de hiába, mert nem történt végzetes baleset. Utána dr. Bóna Zoltán nyugalmazott dunavarsányi református lelkész emlékezik vissza a saját emlékeire. Végül a szigetszentmiklósi rendezvény pontos menetrendjét ismerhetik meg Lázár Gergő segítségével. Ez a kínálatunk, tartalmas és egyben szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!
Láss többet a világból!
Sárosi Optika Szigetszentmiklóson, a Losonczi utca 1-ben, és Ráckevén, a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt. Telefonszám: 06/24 467-179
Sárosi Optika - Láss Többet a világból!