Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha ránk is figyelnek az olimpiai közvetítések áradatában. Közérdekű és szolgáltató magazinunk, a Mozaik XVI. évfolyamának 30. számát hallják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Olimpiai lázban ég az ország. de most is érdemes visszalapozni a múltba. Egy hazánkfia, dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság. Kemény Ferenc pedagógus, nevelő és kutató volt, sokat foglalkozott a sport és a nevelés kapcsolatával. Az 1880-as években párizsi tartózkodása idején került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval.. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor Coubertin Párizsban a Sorbonne-on 1894 június 16 és 23 között tartott alapító nemzetközi kongresszuson zászlót bontva meghirdette az ókori után az újkori olimpiai játékokat és a záró napon életre hívta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, természetes volt, hogy magyar barátját, harcostársát is bevette az alapítók közé, így Kemény Ferenc személyén keresztül a magyar sport az újkori ötkarikás mozgalom megindítóinak egyike.1896-ban részt vettünk az olimpián, utána majdnem az összes nyári, illetve téli játékon volt magyar versenyző. 1920-ban nem hívták meg a magyarokat, mert az első világháború vesztesei voltunk – pedig ez lett volna az az esztendő, amikor Budapest lett volna a helyszín, a világégés előtt mi nyertük el a rendezés jogát – utóbb Antwerpen adott otthont a nagy sporteseménynek. A nyári olimpiákon szerzett 160 aranyéremmel, és az ezeken az olimpiákon szerzett 463 összes éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát A legeredményesebbek eddig 1952-ben, Helsinkiben voltunk, 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel 3. lettünk a nemzetek közötti pontversenyben, mondhatjuk: a kis Magyarország úgy szerepelt, mintha Trianon nem is lett volna. 1984-ben szovjet parancsra maradtunk ki a Los Angeles-i olimpiáról – a megszállt országok helytartói csatlakoztak a bojkotthoz. Az első Orbán-kormány idején itthon újra szóba került egy magyar olimpia megrendezése – az akkori ellenzék éppen úgy fúrta az ötletet, mint korábban az Antall-kormány idején a világkiállítást. Kutyából nem lesz szalonna – a proletár internacionalizmus utódai sem kedvelték a nemzeti indíttatású kezdeményezéseket. Szomorú, hogy akadt balliberális politikai párt, amely nemzetközivé duzzasztott hőbörgésével lehetetlenné tette a siker esélyével való jelentkezést olimpiai házigazdaként, talán még szomorúbb, hogy voltak követőik és szavazóik. Hiába került be megérdemelten a párt a legutóbbi választáson a politikai süllyesztőbe, a mostani olimpiát helyettünk Párizs rendezi. Már itt vannak a világot lázba hozó versenyek, itt a lehetőség, hogy együtt zúgjon a biztatás. Az olimpia végére ismerni fogjuk a legújabb eredménylistát és tudni fogjuk, kikkel bővült bajnokaink hosszú névsora. Tehát: hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Ennyit bevezetésképpen és következzék a tartalomjegyzék. A nyári kikapcsolódás a vezérfonal a mai műsorban: először Budai Gábor, a Summerfest egyik alapítója, mostani szigetszentmiklósi fesztiváligazgatója az első vendég, akivel végigvesszük a rendezvényeket. A nyár a szúnyogokkal együtt a pollenek tobzódását is jelenti – igyekszünk jó tanácsokat adni az allergiában szenvedőknek, utána a bőrünk és a hajunk kánikulai védelme lesz a téma. Műsorunk végén az érdeklődőket egy családi foglalkozásra hívjuk, amelyre még jelentkezhetnek. Ez a kínálatunk, tartalmas és hasznos rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak az olimpia idején is!