Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha sehol sem feledkeznek meg arról, hogy – egy régi tévéműsort idézve – tudni illik, hogy mi illik. Június tizedikén, szerdán este, a szombaton 14 órakor kezdődő ismétlés idején, továbbá a hangos archívumból kikeresve bármikor a mindennapok fontos ügyeiről szóló riportműsor, a Sziget Szelet XVIII. évfolyamának 25. számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Az imént emlegetett műsor 1965-ben a Magyar Televízióban arra volt hivatott, hogy a nézőket eligazítsa a viselkedési, ma úgy mondanánk: a közösségi együttélés szabályait illetően. Ma már csak a történészek vagy a társadalomkutatók emlékeznek rá, hogy annak idején még javában tartott a nagy átrétegződés, az új hatalom egyes rétegeket, csoportokat eltüntetni igyekezett, másokat felemelt: a párthűség volt a fontosabb, nem a szakmai tudás. Az akkori hirtelen kinevezett vezetők nevetségessé vált kiszólásairól sok anekdota keringett a közbeszédben, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy butasággal, műveletlenséggel nem lehet országot építeni.  Ezért is született meg a már emlegetett sorozat, amely hamar nagyon népszerűvé vált.  Miért idéztem fel a régmúltat? Mert napjainkban is kicsit hasonló állapotok váltak általánossá.  A közbeszédben és a mindennapi életben egyre jobban terjed a durvaság, az indulat, a közönségesség. Van, aki már észre sem veszi saját magán vagy a hozzá közel állókon, hogy milyen alpári módon beszélnek vagy viselkednek, mások pedig elhűlve szembesülnek a káros vagy kóros változásokkal. Műsorunk mai vendége Görög Ibolya protokoll-szakértől vagy régiesen illemtanár, aki Szigetszentmiklóson járt és a Városi Könyvtár és Közösségi Házban tartott fórumot „Hétköznapi protokoll” címmel bő fél évvel ezelőtt. A nagy sikerrel fogadott előadás előtt beszélgettünk és sok mindenben egyetértettünk napjainkat illetően. többek között abban is, hogy kívánatos lenne az indulatok csillapodása, a közbeszéd megszépülése, a hétköznapi béke újra általánossá válása. Abban is megegyezett a véleményünk, hogy mindezekért cselekedni kell oly módon, hogy magunk is jó példát mutatunk. Minél többen vagyunk, annál inkább bízhatunk a sikerben. Jöjjenek velem, ismerkedjünk meg együtt a teendőkkel!