Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha már minden érvet mérlegelve biztosan eldöntötték: hová rajzolják az X-et vasárnap. Most van értelme a megfontolt döntésnek, ellentétben a rendszerváltozás előtti évtizedekkel, amikor vérmérséklettől függően össznépi csöndes dühöngés vagy kínunkban nevetés volt ilyenkor, hiszen a Hazafias Népfront egyellen jelöltjére lehetett több évtizeden keresztül szavazni a népi demokráciában, illetve nemcsak lehetett, hanem kellett is, mert emlékszem, hogy nálunk annak idején késő délután becsöngettek, hogy „az elvtársék még nem voltak szavazni, igyekezzenek, mert elkésnek!” Azután hamar közölték „a nép döntését” is: általában Kádár volt az első 99,8 százalékkal, X. elvtárs a második 99.7-del a második és így tovább, a 99.5 tizedes eredmény már csúfos bukásnak számított. A választás napján az egész országban teljes alkoholtilalom volt, nehogy egy választópolgár rossz helyre húzza be az X-et. Azután eljött végre az a szavazás is, amely eltörölte az egész csúfos cirkuszt és megteremtette a valódi választás lehetőségét. Az elmúlt hetekben egyesével bemutatkoztak a képviselőjelöltek – most a hallgatóknak lehetősége nyílik rá, hogy összehasonlítsák a programokat, terveket. Vannak ügyek, amelyek visszaköszönnek a jelölteknél, jeléül annak, hogy sok embert érintő gondok megoldási elképzeléseiről van szó és van olyan is, amely meghökkentően újnak tűnik, mint például a mozgó tb. Hallgassuk együtt, ki mit tenne, ha lehetősége nyílna a cselekvésre!