Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha a hőség elől menekülve, a hűsítő árnyékban is figyelnek műsorunkra. 2025. június 22-én, vasárnap kora délután, a hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétléskor, ezen kívül pedig a hangos archívumból kikeresve közérdekű magazinunk, a Mozaik XVII. évfolyamának 25. számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Június 23-a a Szent Iván-éj, amikor Szent Iván apostolra emlékezünk. Ez egyúttal egy ősi magyar hagyomány, a szertartásos tűzgyújtás időpontja. amelyet azért lobbantanak fel a falun kívül, dombon, temetőben, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen, ezzel egyúttal a néphit szerint az ördögnek tömjéneznek. A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan. A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta." A XIX. századtól a kutatások a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép ének-sorozatra vonatkoztatták, amely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (amely az 1750-es évekből származik) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. Az üszög főleg a gabonaféléket megtámadó gombaféle – sok spórája megduzzad, megfeketedik, majd elpusztítja a növényt. Visszatérve a tűzugráshoz, az ilyenkor tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen. Ennyit a hiedelmekről – számomra kissé elkedvetlenítő a nap, mert immár túl vagyunk a napfordulón, azaz a leghosszabb napon – innentől rövidül a világosság és hosszabbodik a sötétség ideje, tehát bármennyire van kánikula, ragyogó napsütés, mégis közeledik a nyár vége. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Már szinte megszokott, hogy a mögöttünk hagyott héten megint rendkívüli testületi ülés volt Szigetszentmiklóson – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Ezután Parajdról lesz szó: adományok jutottak el tőlünk is a megcsappant forgalmú területen élőknek. Hallhatják a következőkben az Aries időszerű tájékoztatóját, majd egy nyaraláskor, elutazáskor nagyon fontos témáról lesz szó – a műsor végén megismerhetik a részleteket. Ez a kínálatunk, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!
A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente térség turizmusának fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős szervezet. Céljuk, hogy a térség 21 településének mintegy 100 látnivalóját és programját bemutassák a látogatóknak egész évben.
A szervezet kiemelt figyelmet fordít a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, miközben aktívan dolgozik a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésén. Közreműködésükkel számos helyi rendezvény és program valósul meg, amelyek nemcsak a látogatók, hanem a helyi lakosok számára is értéket teremtenek.
A Kis-Duna mente TDM célja a térség turisztikai vonzerejének növelése, a helyi identitás erősítése, valamint a fenntartható turizmus alapelveinek előmozdítása. Szolgáltatásaik között szerepel az információszolgáltatás, a marketingtevékenység, valamint a helyi vállalkozások szakmai támogatása és hálózatépítése.
Az együttműködés és a közösségi szellem kiemelt fontosságot kap a szervezet működésében, hiszen hisznek abban, hogy közös erőfeszítésekkel érhető el a hosszú távú siker.