Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha Pünkösd ünnepén is figyelnek műsorunkra.  2025. június 8-án, vasárnap kora délután, a hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétlés idején, ezeken kívül pedig hangos archívumunknak köszönhetően bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVII., évfolyamának 23. számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Pünkösd van, amely a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge megjelenésének ünnepe volt, majd a mózesi törvény napja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével.  A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Szentlélek a tanítványokra és betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Pünkösd hétfő 1993 óta Magyarországon is újra munkaszüneti nap, a katolikusoknál ez a bérmálás ideje. A keresztény hagyomány mellett Pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő, illetve most már az időjárás átalakulása miatt inkább nyárköszöntő ünnep. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer zarándok érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A harmadik nekifutásra végre sikerült befejezni Szigetszentmiklóson a legutóbbi képviselőtestületi ülést – Nagy János polgármester nem állt mikrofon elé,  dr. Vántsa Botond, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője azonban igen, rövid helyzetértékelést hallhatnak tőle.  Ezután a pedagógusnapra látogatunk, megismerkedhetnek két Csikesz Endre-díjassal.  Egy különleges kiállításra látogatunk ezután – az alkotások most is megtekinthetők a Városi Galériában, a többi kiderül a megnyitón a méltató művészettörténésszel készült interjúból.  És, ha már a Sárgaházban vagyunk, az igazgató, Lázár Gergő beszámol arról, hogy milyen rendezvények lesznek ebben a hónapban. A mai műsort Hutóczky Béla atya, a Szent Miklós templom plébánosa zárja – Pünkösd vallási hátteréről beszél. Ez a kínálatunk, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!