Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha figyelemmel kísérik a szigetszentmiklósi képviselőtestület tanácskozásáról szóló beszámolónkat. 2024 december 1-jén, vasárnap kora délután, a hétfőn esti 8 órai ismétléskor, ezután pedig a Lakihegy Rádió hangos archívuma segítségével bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVI. évfolyamának 48. számát hallgathatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. A miklósi tanácskozáson zárt napirendi pont volt az idei Somogyváry-díjra a jelölés, megemlékezünk a neves névadóról. Somogyváry Gyula 1895. április 21-én született egy Füles nevű kis településen. Miután iskoláit elvégezte és újságíró lett, az első világháború kitörésekor jelentkezett katonának. Szinte végigharcolta az összes csatateret, majd betegen, hazatérve bekapcsolódott a politikai életbe. Előbb a Magyar Távirati Irodánál, majd a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt-nél vállalt munkált. Utóbbinál hamar irodalmi igazgató, dramaturg, lektor lett. Az 1930-as évekig igen termékeny irodalmi tevékenységet folytatott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, "Gyula diák" - művészi néven sorra jelennek meg történelmi és világháborús regényei, színművei, drámái, versei. A néhai édesapám által több éven át szerkesztett Országgyűlési Almanach adatai szerint 1929-ben avatták vitézzé. Nagy népszerűségre tett szert országszerte olyan műveinek köszönhetően, mint regénytrilógiája, a Virágzik a mandula, a Ne sárgulj, fűzfa, valamint az És Mihály harcolt. Haditudósítóként is dolgozott a Magyar Filmhíradónál, jelen volt a Délvidék, Felvidék, majd 1939 márciusában Kárpátalja visszacsatolásakor. A kassai bevonulás után ő szervezte meg és szólaltatta meg az új kassai magyar rádiót. 1935-től 1944-ig Csorna országgyűlési képviselője volt. Bajcsy-Zsilinszky Endrével az egész akkori parlamentből egyedül csak ketten szavaztak a második zsidótörvény ellen. Ezért aztán – németellenes nézetei, valamint nyugatiakkal való rádiós kapcsolatai okán - 1944 márciusában a Gestapo elfogja és Mauthausenbe deportálja. Túléli, 1945-ben szabadul. Hazatért, de a kommunista rendszer nem vette tudomásul érdemeit, humanista szellemiségét. A Magyar Rádiótól kapott nyugdíját Rákosiék megvonták, személyét teljesen elszigetelték, a rádió igazoló bizottsága eltiltotta minden publikációs lehetőségtől. Időközben leányát koholt vádak alapján tíz esztendeig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát hadifogolyként a Szovjetunióban tartották. 1950-ben betiltották minden művét, majd budai lakásán az ÁVO letartóztatta és Kistarcsára internálta. 1953-ban az internálótáborból a fővárosba, a Mosonyi utcai rabkórházba szállították – itt halt meg február 12-én. A hivatalos indok „szívroham” volt – a korabeli ÁVÓ nyelvén ez azt jelentette, hogy addig verték, amíg a szervezet nem bírta tovább. Testi maradványai ma Budapesten, a 301-es parcellában nyugszanak. Művei a rendszerváltás után jelentek meg ismét az óbudai Auktor Kiadó gondozásában, ma újra alig kaphatók. A szigetszentmiklósi Sárgaház könyvtárából sok könyve kikölcsönözhető. A rádiós hangjáték meghonosítója, 1927-ben „Hazatérés” címmel ő írta és rendezte az elsőt. 1945-ig márványtáblán volt olvasható a Rádió bejáratánál az általa csodálatosan megfogalmazott rádiós hitvallás: „S most hordom szét, hűséges szolgamód / A magyar dalt, a tudást és a szót, / hogy akit sorsa szétszórt, szétzavart / Eggyé forrasszak minden szál magyart.” Büszke vagyok rá, hogy én lehetek Szigetszentmiklós első Somogyváry Gyula díjasa. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Több szakbizottsági, majd majdnem hat órán keresztül tartó képviselőtestületi ülés volt Szigetszentmiklóson – beszámolunk a határozatokról, másra most nem is maradt műsoridő. Tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!
A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente térség turizmusának fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős szervezet. Céljuk, hogy a térség 21 településének mintegy 100 látnivalóját és programját bemutassák a látogatóknak egész évben.
A szervezet kiemelt figyelmet fordít a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, miközben aktívan dolgozik a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésén. Közreműködésükkel számos helyi rendezvény és program valósul meg, amelyek nemcsak a látogatók, hanem a helyi lakosok számára is értéket teremtenek.
A Kis-Duna mente TDM célja a térség turisztikai vonzerejének növelése, a helyi identitás erősítése, valamint a fenntartható turizmus alapelveinek előmozdítása. Szolgáltatásaik között szerepel az információszolgáltatás, a marketingtevékenység, valamint a helyi vállalkozások szakmai támogatása és hálózatépítése.
Az együttműködés és a közösségi szellem kiemelt fontosságot kap a szervezet működésében, hiszen hisznek abban, hogy közös erőfeszítésekkel érhető el a hosszú távú siker.