Köszöntöm a hallgatókat, és köszönöm, ha a kitartó nyárban is kitartanak műsorunk mellett. 2024. szeptember 8-án, vasárnap kora délután, az ismétléskor hétfőn este 8 órától és a Lakihegy Rádió hangos archívuma segítségével bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVI. évfolyamának 36. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Közeledik szeptember 11-e, a médiumok többsége a háborús híreken kívül nagy valószínűséggel a New York-i támadást emlegeti majd, ezért mi beszéljünk inkább egy magyar vonatkozású eseményről: 1940 szeptember 11-én vonult be a II. bécsi döntés értelmében a magyar honvédség Kolozsvárra. A korabeli tudósítások szerint óriási volt az öröm, a lelkesedés Erdély központjában. Ma is Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Hajdan Szent István tette a kolozsi várispánság székhelyévé, maga a város a 11. század első felében alakult ki. Az igazi fellendülést történetében az önálló erdélyi fejedelemség létrejötte jelentette, innen származik a Kincses Kolozsvár elnevezés. Ugorjunk nagyot az időben: 1910-ben az akkori népszámláláskor 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, majd 1940-ben szeptember 8-án jogilag is újra magyar lett. 1944 október 12-én szovjet és ukrán csapatok vonultak be, 1945 március 13-ig Észak-Erdéllyel együtt autonóm terület volt, ekkor átvette a román közigazgatás. Bár megígérték az autonómiát, de tudjuk, ez máig nem jött létre. Ceauescu idejében erőteljes iparosítás és nagyarányú román betelepítés indult meg, a város nemzetiségi arculata és maga a városkép is teljesen meg változott. Aki arra jár, elszörnyedve nézheti a miénknél is rondább házgyári épületrengeteget, a csiricsáré színeket, a rengeteg szemetet. Amit nem sikerült szétverni, lerombolni, bár a szándék megvolt rá, az a házsongárdi temető. Amikor majd arra járnak, szánjanak rá a megtekintésére egy fél órát és vigyenek egy csokor virágot – szinte bárhol letehetik, hiszen a sírköveken ott a magyar történelem. Ennyit bevezetésként, következzék a tartalomjegyzék. Két polgármestert hallgatnak meg a mai műsorban: Nagy Jánost Szigetszentmiklósról és Gergőné Varga Tündét Dunavarsányból. Egyikük újra indult a mögöttünk hagyott önkormányzati választáson, a másikuk nem, de mindkettőjük számára fontos településük fejlődésének előmozdítása. Egyfajta összegzés mind a két beszélgetés. Szóba kerül többek között a nemrég lezajlott Summerfest: műsorunk végén az egyik alapító, a tököli művelődési központ igazgatója, Halász László mondja el véleményét az idei rendezvényről. Ez a kínálatunk, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!
A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente térség turizmusának fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős szervezet. Céljuk, hogy a térség 21 településének mintegy 100 látnivalóját és programját bemutassák a látogatóknak egész évben.
A szervezet kiemelt figyelmet fordít a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, miközben aktívan dolgozik a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésén. Közreműködésükkel számos helyi rendezvény és program valósul meg, amelyek nemcsak a látogatók, hanem a helyi lakosok számára is értéket teremtenek.
A Kis-Duna mente TDM célja a térség turisztikai vonzerejének növelése, a helyi identitás erősítése, valamint a fenntartható turizmus alapelveinek előmozdítása. Szolgáltatásaik között szerepel az információszolgáltatás, a marketingtevékenység, valamint a helyi vállalkozások szakmai támogatása és hálózatépítése.
Az együttműködés és a közösségi szellem kiemelt fontosságot kap a szervezet működésében, hiszen hisznek abban, hogy közös erőfeszítésekkel érhető el a hosszú távú siker.