Köszöntöm a hallgatókat és köszönetem azért, ha figyelnek a közeledő ünnepről szóló műsorra. 2024. augusztus 18-án, vasárnap kora délután és az ismétléskor, hétfőn este 8 órától közérdekű és szolgáltató magazinunk, a Mozaik 16. évfolyamának 33. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Augusztus 20-a tájékán egyre ritkábban kerül szóba az, hogy majdnem ezen a napon emlékezhetünk meg Szent István királyunkon, az államalapításon és az új kenyéren kívül még egy történelemformáló eseményről, a Páneurópai Piknikről. Az eredeti ötlet 34 esztendővel ezelőtt az ünnepnapra vonatkozott, de azután szervezési nehézségek miatt került át augusztus 19-re. Egy Mészáros Ferenc nevű úr, akkor debreceni lakos fejében fogant meg a gondolat Debrecenben, 1989. június 20-án, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán. Az asztalnál a szintén ott levő Habsburg Károllyal arról beszélgettek, hogy minden kedvező kilátás ellenére még háborítatlanul áll az 1961. augusztus 13-a óta létező Berlini Fal, valamint a vasfüggöny a két Németország között és Csehszlovákia nyugati határán.  Mészáros Ferenc úgy vélte, hogy beszélgetésüket Magyarország ausztriai határán kellene folytatni, ahol a tényleges határvonalon tüzet rakva, szalonnát sütnének egy piknik keretében úgy, hogy a vendégek egyik része Ausztriában, a másik része Magyarországon ül a tűz körül. A vasfüggönyt már lebontották, technikai akadály nem volt az eseménynek. A rendezvénynek hamar híre ment és a Nyugat-Németországban élő rokonaikkal rendszeresen a Balatonnál találkozó kelet-német turisták nagy csoportja szalonnasütés helyett az alkalmat kihasználva egyszerűen átsétált Ausztriába. Egyes történészek szerint ahogy az 56-os magyar forradalom és szabadságharc kezdte meg a szocialista tábor szétrombolását, úgy a páneurópai piknik kezdte meg a berlini fal lebontását, azaz a német egyesítést, Európa politikai térképének átrajzolását. Ennyit a Páneurópai Piknikről, következzék a tartalomjegyzék. Mint néhány mondattal korábban már jeleztem, mai témánk az ünnep. Először az államalapítás történelmi hátterét ismerhetik meg, majd Szent Istvánról beszél a szigetszentmiklósi baptista, ortodox, görögkeleti és katolikus vallás képviselője. Mindegyikük hozzátesz valami újat eddigi ismereteinkhez. Ez a kínálatunk, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!