Mögöttünk van már az 1848-as forradalom felidézésének magasztos ünnepe, de ez az egy alkalom messze nem elegendő a történtek teljességének bemutatására, nevek, évszámok, események sora marad mindig ki. Petőfi éve van, róla beszélünk inkább, holott Kossuth is nagy szerepet játszott a történelem formálásában – életművéről, majd haláláról a megemlékezést rendszerint elsodorja a többi esemény. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparmű Kiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. Zárójelben mondom: a Védegylet szolgáltatta az alapötletet napjaink hungaricum mozgalmához. 1848. március 17-től Kossuth volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, a kormány lemondása után, 1848 novemberétől a végrehajtó hatalom a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Ennek köszönhetően a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az eseményekre. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült ugyan, de élete végéig harcolt a magyar ügyért. Egy korabeli újságcikk szerint – idézem – „aznap reggel sok budapesti bolt kirakatába kitették a Kossuth-mellszoborról készített fotográfiát. Aznap délelőtt Rákosfalva község küldöttsége azzal a kéréssel fordult az illetékes egyházi hatóságokhoz, hogy saját, Erzsébetvárostól független plébániát kaphassanak. Aznap folytatódott a budai vársétány kialakítása. Aznap a képviselőházban a politikusok feltűnően lecsöndesedve, szinte csak tessék-lássék vitatkoztak egymással. Aznap a Magyar Tudományos Akadémián bizalmas tárgyalásokba kezdtek arról, hogy az akadémia mily módon fejezhetné ki Kossuth Lajosnak a tudomány és az irodalom terén szerzett halhatatlan érdemei iránt érzett megbecsülését. Aznap este a Népszínházban egy operettet adtak, az igazgató úgy rendelkezett, hogyha Kossuth halálhíre az előadás alatt érkezik Budapestre, azonnal szakítsák félbe a darabot. Aznap este a szerkesztőségek telefonjai szinte sisteregtek az állandó hívások miatt, a kávéházak pedig a szokásosnál nagyobb, viszont jóval csöndesebb forgalmat bonyolítottak le. Aznap éjjel, az utolsó órában száműzetésében meghalt Kossuth Lajos. Aznap 1894. március 20. volt.”  - olvasható az egykori cikkben. Emlékezzünk tisztelettel és megbecsüléssel rá is. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Ma is 1848 a téma: felidézzük a két szigetszentmiklósi főhadnagy egészen 1956-ig elvezető életútját, majd a 48-nak köszönhető történelmi-társadalmi fejlődés a téma. Innen napjainkra térünk át: először hónap második felének eseményeit mondja el Lázár Gergő igazgató, majd a húsvét előtti utolsó nagy keresztény ünnepről, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáról beszél Hutóczki Béla, a szigetszentmiklósi Szent Miklós templom plébánosa. Ez a mai kínálat, hasznos és tartalmas rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!