Elérkezett a farsang vége, hamvazószerdán, azaz február 22-én elkezdődik a húsvétig tartó Nagybőjt. Negyven naposnak mondjuk, pedig valójában negyvenhat naptári nap – a közbeeső vasárnapokat ugyanis az egyház nem számolja bele a bőjti napokba. A befejezés a húsvét előtti szombat, azaz Nagyszombat, április 8-a. Az emberek tekintélyes része nem tartja be szigorúan az előírásokat, talán már azt sem tudja pontosan, hogy melyek azok, mai műsorunkból azonban ez is kiderül. Emlékszem, gyermekkoromban nagyon vártam a szigorúan a templomon belül engedélyezett feltámadási körmenetet, mert utána hazatérve édesanyám asztalra tette a gondosan előkészített húsvéti sonkát a keménytojásokkal – amelyeket nagyon szerettem. Előtte nemcsak a vallási előírás miatt étkeztünk takarékosan, hanem azért is, mert gyűjtögetni kellett a pénzt a közelgő ünnepi vacsora akkoriban tekintélyesnek számító költségeire. Ma már messze az az élelmiszerekben és szabadságban egyaránt szűkös időszak, most más ok miatt van nehéz helyzetben a Kárpát-medence – nem messze tőlünk majdnem pontosan egy esztendeje háború dúl. A feltámadás csodája után Jézus megjelenik az emberek előtt, bár ezt először csak azok hiszik el, akik látják fizikai valóságában. Vajon a mostani negyven nap hoz magával valamilyen csodát, valamilyen feltámadást? Húsvétkor kiderül, hogy mi mindenre emlékezünk vissza a későbbiekben. Mai vendégünkkel különleges kísérletbe kezdünk: azt próbáljuk végig venni, hogy a nagyböjt viszonylag hosszú időszaka alatt véget ér-e az egyelőre terebélyesedő háború, milyen hatása lehet az imának a mindennapokra. A vendég Hutóczky Béla atya, a Szent Miklós templom plébánosa. Jöjjenek velem, induljunk együtt egy képletes húsvéti körmenetre – ma már a templomon kívül is lehet!