Köszöntöm a hallgatókat és kívánom kedves mindnyájuknak, hogy az utolsó percig élvezzék ki az őszeleji nyár napsugarait, amelyeket télen úgyis emlegetni fogunk. 2025. szeptember 7-én, vasárnap kora délután, a hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétlés idején, valamint hangos archívumunkból kikeresve bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVII. évfolyamának 36. számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Az előttünk levő héten lesz szeptember 11-e, amikor a különféle médiumok többsége nagy valószínűséggel a New Yorki támadást emlegeti majd, ezért mi inkább ismételten beszéljünk egy magyar vonatkozású eseményről: 1940 szeptember 11-én vonult be a II. bécsi döntés értelmében a magyar honvédség Kolozsvárra. A korabeli tudósítások szerint óriási volt az öröm, a lelkesedés Erdély központjában. Ma is Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Hajdan Szent István tette a kolozsi várispánság székhelyévé, maga a város a 11. század első felében alakult ki. Az igazi fellendülést történetében az önálló erdélyi fejedelemség létrejötte jelentette, innen származik a Kincses Kolozsvár elnevezés. Ugorjunk nagyot az időben: 1910­-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. A románok 1918-ban elfoglalták, majd 1940-ben jogilag is újra magyar lett. 1944 október 12-én szovjet és ukrán csapatok vonultak be, 1945 március 13-ig Észak-Erdéllyel együtt autonóm terület volt, ekkor átvette a román közigazgatás. Bár megígérték az autonómiát, de tudjuk, ez máig nem jött létre. Ceauescu idejében erőteljes iparosítás és nagyarányú román betelepítés indult meg, a város nemzetiségi arculata és maga a városkép is teljesen megváltozott. Aki arra jár, elszörnyedve nézheti a miénknél is rondább házgyári épületrengeteget, a csiricsáré színeket, a rengeteg szemetet. Amit nem sikerült szétverni, lerombolni, bár a szándék megvolt rá, az a házsongárdi temető. Ha tehetik, szánjanak rá a megtekintésére egy fél órát és vigyenek egy csokor virágot – szinte bárhol letehetik, hiszen a sírköveken ott a magyar történelem. Ennyit bevezetésként, következzék a tartalomjegyzék.  Két város képviselőtestületi üléséről számolunk be a mostani műsorban: Szigetszentmiklóson és Tökölön egyaránt üléseztek a település megválasztott irányítói. Mai, felfokozott hangulatú világunkban gyakran magasra csapnak az indulatok, de arra eddig még nem volt példa, amit  egy pályázat elbírálása váltott ki Tökölön. A következő év tavaszán választások lesznek Magyarországon, a kampány már teljes erővel dübörög és csak remélni lehet, hogy békében eljutunk az eredményhirdetésig. Sokat emlegetjük Európához való tartozásunkat – jó lenne, ha ezt a különféle politikai csoportosulások egységesen bebizonyítanák.  Hasznos és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!