Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha a 40 napos Nagybőjt kezdetén is figyelnek műsorunkra. A Sziget Szelet XVI. évfolyamának 7. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Február 13-án, kedden volt húshagyó kedd, amikor véget ért a farsang és február 14-én, hamvazószerdán megkezdődik a nagybőjt, amelynek végén ott a húsvéti feltámadás. Húsvét vasárnapig éppen negyven böjti nap van, mivel a vasárnapok nem számítanak bele. A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt. amikor a 18 és 60 év közötti hívek napjában háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. Emlékszem, gyermekkoromban nagyon vártam a pártállam idején szigorúan a templomon belül engedélyezett feltámadási körmenetet, mert utána hazatérve édesanyám asztalra tette a gondosan előkészített húsvéti sonkát a keménytojásokkal – amelyeket nagyon szerettem. Előtte nemcsak a vallási előírás miatt étkeztünk takarékosan, hanem azért is, mert gyűjtögetni kellett a pénzt a közelgő ünnepi vacsora akkoriban tekintélyesnek számító költségeire. Ma már messze az az élelmiszerekben és szabadságban egyaránt szűkös időszak, most más okok miatt van nehéz helyzetben a Kárpát-medence, nem messze tőlünk és a világ távolabbi részén egyaránt több háború dúl, mindez komoly hatással van napjaink életminőségére, hangulatára is. Hajdan a negyven nap eltelte után megtörténik a csoda, Jézus megjelenik az emberek előtt, bár ezt először csak azok hiszik el, akik látják fizikai valóságában. Vajon a mostani negyven nap hoz magával valamilyen csodát, valamilyen feltámadást? Lesz pozitív hatása az imáknak az életünkre? Húsvétkor kiderül, hogy mi mindenre emlékezünk vissza. Mai vendégünkkel különleges kísérletbe kezdünk: azt próbáljuk végig venni, hogy a nagyböjt viszonylag hosszú időszaka alatt véget ér-e az egyre inkább terjedő békétlenség a Föld több táján, milyen hatással lehet az imának a mindennapokra. A vendég Hutóczky Béla atya, a Szent Miklós templom plébánosa, akitől azt kértem, hogy ne csak hitéletet, hanem a földi életet érintő összefüggésekről is váltsunk szót. Egy kis zene után eldönthetik, sikerrel járt-e a törekvés…
A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente térség turizmusának fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős szervezet. Céljuk, hogy a térség 21 településének mintegy 100 látnivalóját és programját bemutassák a látogatóknak egész évben.
A szervezet kiemelt figyelmet fordít a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, miközben aktívan dolgozik a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésén. Közreműködésükkel számos helyi rendezvény és program valósul meg, amelyek nemcsak a látogatók, hanem a helyi lakosok számára is értéket teremtenek.
A Kis-Duna mente TDM célja a térség turisztikai vonzerejének növelése, a helyi identitás erősítése, valamint a fenntartható turizmus alapelveinek előmozdítása. Szolgáltatásaik között szerepel az információszolgáltatás, a marketingtevékenység, valamint a helyi vállalkozások szakmai támogatása és hálózatépítése.
Az együttműködés és a közösségi szellem kiemelt fontosságot kap a szervezet működésében, hiszen hisznek abban, hogy közös erőfeszítésekkel érhető el a hosszú távú siker.