Mai témánk ismét a járvány, ám kétszeresen is nem szokásos megközelítéssel. Ebből következik, hogy nem lesz szó mindarról, ami mindenkinek a könyökén jön már ki: a rádiókban-televíziókban majdnem ugyanazokat a mondatokat ismétlik ugyanazok a nyilatkozók. Néha nem ártana, ha hagynánk őket pihenni, mert mindegyiküknek van úgymond rendes munkája is a nyilatkozatok megtételén túl, és régi tapasztalat, hogy egy-egy új arc, új hang mindig nagyobb figyelmet kelt, mint a megszokottak. Szükség is van arra, hogy valamennyire megrázzuk magunkat a már unalmassá vált járványügyi szabályok betartását illetően: például sokan szörnyűlködnek, hogy milyen sok napról-napra az új beteg, és teszik ezt úgy, hogy nem viselnek maszkot, egészen közel állnak sápítozás közben a másikhoz. Arról már nem is beszélve, mert szerencsére mögöttünk van, hogy egy baloldali kötődésű, sűrűn nyilatkozgató, magát orvosnak tekintő illetőnek volt képe nemzeti ünnepünk délutánjára tüntetést szervezni a fővárosban, igaz, nem túl nagy sikerrel. Képe volt hozzá, de maszkja nem, mert a résztvevők a maszknélküliséggel próbálták dacos szellemüket kifejezni. Visszatérve a Sziget Szelet mai adásához, a kétszeresen más megközelítés egyfelől azt jelenti, hogy nem emlegetjük a sokszor hallott járványügyi paneleket, másrész pedig Szigetszentmiklós két református lelkésze mondja el gondolatait egybehangzóan, mégis különbözően, Morva Ákost, az újvárosi és Szalkay Lászlót, a Kossuth Lajos utcai református templom és közösség képviseletében hallgathatják majd napjainkról és a Covid nélküli majdani életről. Ennyit bevezetésként, jöjjenek velem, induljunk együtt a meghallgatásukra - ne aggódjanak, akkor is egészségesek maradnak, ha nem hordanak maszkot - de csak ebben az órában.