Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha a ebben a hirtelen ránk tört hűvösebb időben nem az elmúlt nyár után vágyakoznak, hanem inkább műsorunkat figyelik. 2024. szeptember 18-án, szerdán este, az ismétléskor, szombaton 14 órától, ezután pedig a Lakihegy Rádió hangos archívuma segítségével bármikor a térség fontos ügyeiről a Sziget Szelet XVI. évfolyamának 38. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Milyen jó lenne, ha a kinti rossz idő elől a szobába húzódva mégsem unatkoznánk, hanem – mondjuk – egy varázsütésre bejárnánk néhány bennünket érdeklő múzeumot, gyönyörködnénk a tárlókban, böngésznénk a kiállított tárgyak történetét…Nos, mindez már megvalósítható nálunk, Szigetszentmiklóson is, ha van csatlakozásunk a világhálóhoz. Néha az ember elszörnyed, amikor arról olvas, hogy a múzeumokban kiállított, az emberiség féltett kulturális kincsei közé sorolt műalkotásokat is leöntenek festékkel, ragasztóval hozzátapasztják magukat és más, hasonló, épeszű ember számára elfogadhatatlan dolgokat cselekednek egy kis múlékony feltűnés kedvéért. A virtuális térben biztonsággal mozoghatunk, semmilyen rendzavarásnak vagy veszélyes helyzetnek nem vagyunk kitéve, hiszen miközben a kiállításokat járjuk, valójában itthon vagyunk, biztonságban. Lehetővé válik majd az is, hogy Szigetszentmiklós egy jól fűtött, kényelmes szobájában egy karosszékben ülve a képernyőn magunk elé varázsoljuk néhány kattintással a magyar Nemzeti Múzeum vagy a párizsi Louvre, az athéni Akropolisz vagy a szentpétervári Ermitázs látnivalóit. Túl fantasztikusan hangzik? Lehet, de a megvalósítás érdekében már több országban dolgoznak. Nálunk is. Létezik egy olyan számítógépes lehetőség, ami mindezt megvalósítja - ez a MúzeumDigitár, egy gyűjteménykezelő rendszer. Egyrészt a múzeumok, köz- és magángyűjtemények mindennapi nyilvántartási és gyűjteménykezelési feladatait segíti, másrészt az interneten keresztül a gyűjteményekhez való hozzáférést, a gyűjtemények közötti átjárhatóságot biztosítja, lehetővé téve a digitalizált kulturális javak sokrétű felhasználását a muzeológusok, a kutatók és az érdeklődők számára. A rendszert Németországban dolgozták ki 2009-ben, magyar honosítása 2015-ben kezdődött el. Jelenleg már 105 itthoni és négy határainkon túli intézmény alkalmazza. A rendszerhez való csatlakozás és a helybeli kincsek feldolgozása a Helytörténeti Gyűjteményben is megkezdődött – jöjjenek velem, ismerkedjünk meg együtt Miss Nándor múzeumvezető jóvoltából ezzel az évtizedeken át tartó, soha nem befejezhető folyamattal!