Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha ránk figyelnek az ismét megérkezett kánikulában. Augusztus 5-én, szerdán este, az ismétléskor, szombaton 14 órától, valamint hangos archívumunkból kikeresve bármikor a térség különleges értékeiről, különleges lakóiról szóló beszélgetős műsorunk, a Sziget Szelet XVIII. évfolyamának 32.számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Egy kis mitológiai visszaemlékezéssel kezdem, nem véletlenül. A görög mitológiában Szürinxet, az erényességéről ismert vízi nimfát Pán, a pásztorok kecskeszarvú, kecskelábú istene üldözte szerelmével. Egy folyóhoz érve Szürinx nővéreitől, a naiaszoktól kért védelmet, akik nádszálakká változtatták őt, így rejtették el. Amikor Pán odaérkezett, csalódott sóhajtásától a nádak panaszos hangokat adtak ki. Pán erre levágta a nádszálakat, méhviasszal egymáshoz ragasztotta őket, ezzel megalkotta az első pánsípot. A mitológiától eltekintve a hivatalos megfogalmazás szerint a pánsíp több összeillesztett ajaksípos hangkeltő eszközből álló fúvós hangszer. Az ősi zeneszerszám változatai napjainkban Dél-Amerikában, Romániában és Észak-Olaszországban népi hangszerként használatosak, megtalálhatóak sokfelé Afrikában, Ázsiában és Óceániában is. Magyarországon szintén hozzáférhető – a mai változatok néhány ezertől százegynéhány ezer forintig megvásárolhatók, ha valaki az ezzel való muzsikálást szeretné művelni. Természetesen megtanulható – majd erről is szó lesz a mai műsorban, amelynek vendége egy pánsíp-művész. Fiatalabb korában nagynevű hazai zenekarokkal, később a világban utazgatva mindenütt ismert, hasonlóan nagynevű külföldi együttesekkel játszott. Pánsíp-művésszel még nem készítettem interjút, ezért felkerestem délegyházi otthonában, ahonnan ma már csak a koncertek kedvéért mozdul ki. Induljunk együtt, ismerkedjünk meg vele és egyszerű, ám mégis különleges hangszerének hangjával!