Sokszor emlegetik mostanában az Erasmus nevet és minden bizonnyal ez még így marad egy ideig, tehát érdemes megismerkedni viselőjének életútjával, működésével. Erasmus Rotterdamban született, vélhetőleg 1466. vagy 1469. október 28-án, törvénytelen gyermekként, születésének körülményeit élete végéig „szégyenteljesnek” tartotta. Az anyakönyvbe Gerhard Gerhards néven vezették be, a Desiderius Erasmus nevet ő fabrikálta magának. Szüleit korán elvitte a pestis, ezután kolostori iskolákban nevelkedett. 1492-ben belépett az Ágoston-rendbe, ahol hét évet töltött. 1493-ban Cambrai püspökének titkára lett, feloldozták szerzetesi fogadalma alól, ezután kezdett igazán kiteljesedni gondolkodásmódja. Megírta Hat könyv a latin nyelv ékességéről című művét, majd 1495-től Párizsban teológiát tanult, az itt összeállított közmondásgyűjteményét Európa-szerte használták a latin oktatásához. Erasmus életére angliai látogatása gyakorolt sorsfordító hatást, az angol humanisták (köztük Morus Tamás) példáját követve a görög nyelvet, a korai egyházatyákat kezdte tanulmányozni. Az 1504-ben megjelent A keresztény harcos kézikönyvében kifejtette: a régi szerzők alapján kell értelmezni a Bibliát, e tanításokat követve a napi erkölcsi kérdések közvetlenül oldhatók meg. Erasmus élete során mindig a szellemi függetlenségre törekedett, ezért soha nem fogadta el a neki felkínált, olykor busás jövedelemmel kecsegtető hivatalokat. Főművét, az A balgaság dicséretét Morus vendégeként Angliában írta 1509-ben, élesen ostorozva a semmittevő gazdagokat. 1516-ban jelentette meg az Újszövetség tudományosan átdolgozott latin és görög nyelvű kiadását. A teológusok megtámadták, mert saját, új fordítást készített, erre azt válaszolta: „Megérdemelték a rómaiak, hogy Szent Pál valamivel jobb latin nyelven szóljon hozzájuk”. Luther fellépésekor egyetértett annak az egyházat illető kritikájával, „az evangélium igazságának zengő harsonájaként” emlegette. A reformációhoz azonban nem csatlakozott, mert úgy vélte, elvesztené mindennél többre becsült függetlenségét, és elrémisztette a reform keltette társadalmi felfordulás is. a változtatásokat az egyház keretei között képzelte el. A szabad akarat értelmezéséről teológiai vitába keveredett Lutherrel - a reformátor végül még Erasmus kereszténységét is megkérdőjelezte. 1529-ben a „reformált” Bázelből a katolikus Freiburgba költözött, itt halt meg 1536. július 12-én. Az ottani katedrálisban temették el, amely csak néhány évvel korábban lett protestáns templom. Életműve előtt tisztelegve kapta az Erasmus nevet az Európai Unió 1987-ben elindított felsőoktatási programja, amelynek magyarországi támogatásáról folyik jelenleg a vita. Erasmus így a „fontolva haladás” híve volt és elvetette a működő, bevált módszerek átgondolatlan elvetését csak azért, mert régiek. Az ilyen, körültekintő haladás összefogója, irányítója lehet az egyetemekről kikerülő, elmélettel és gyakorlattal egyaránt tisztában levő, friss vezető-réteg – jogos volt tehát Erasmus nevével illetni a támogatási programot. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Dunavarsány önkormányzatának polgármesteri irodája az első helyszín: Gergőné Varga Tünde a 2023-as települési költségvetés formálásának folyamatába avatja be a hallgatókat. A mondhatjuk ilyenkor megszokott influenzán kívül megint új változattal jelentkezett a Covid: dr. Békássy Szabolcs dunavarsányi háziorvos, országos szakmai vezető erről és a megelőzés lehetőségeiről beszél. A szigetszentmiklósi Aries időszerű tájékoztatója következik ezután, majd megtudhatják: mi minden történik majd a Banyabál éjszakáján a banyatűzkörül Dunavarsányban. Ez a mai kínálat, szórakoztató és hasznos ismereteket adó rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!