Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha velem tartanak egészen a műsor végéig, de természetesen utána is maradnak rádiónk hullámhosszán. 2024. szeptember 29-én, vasárnap kora délután, az ismétléskor, hétfő este 8 órától, ezután pedig a Lakihegy Rádió hangos archívuma segítségével bármikor közérdekű és szolgáltató magazinunk, a Mozaik XIV. évfolyamának 39. számát hallják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok.. Éppen, hogy túl vagyunk egy nevezetes évfordulón: huszonhét éve, 1987. szeptember 27-én rendezték meg a lakiteleki találkozót. Lakitelek kis település huszonnyolc kilométerre Kecskeméttől, a Tisza mellett. Lezsák Sándort az akkori hatalom ide száműzte, mert a jelenléte és munkássága finoman fogalmazva nem volt kívánatos a fővárosi irodalmi életben – miután erőszakos elhallgattatása túl nagy zajjal járt volna, a legegyszerűbb az eltávolítása volt. Sok éven át tanított a kis település általános iskolájában – a kétezres évek elején itt kezdtek kisgyerekeknek először japán nyelvet tanítani. Az irodalmár-pedagógus egy fogadáson ismerkedett meg a japán nagykövettel, ezzel kezdődött a kapcsolat. Lezsák Sándor egy időközben vásárolt tanyán családot alapított és természetesen nem hagyta abba sem az irodalmi, sem a szervező munkát. A tanya tágas kertjében, egy kölcsönkért nagy katonai sátorban tartották meg a nevezetes összejövetelt azért, hogy a magyarság esélyei címmel nemzeti sorskérdéseinkről cseréljenek eszmét. A szervezők Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Csurka István voltak, összesen 181-en gyűltek össze. A bevezető előadást Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront akkori főtitkára tartotta – az ő jelenléte részben legalizálta a hatalom számára nem kívánatos összejövetelt. Persze, a belügy megfigyelői és lehallgató-szakemberei azért jelen voltak: amikor a 20 éves évfordulón Lezsák Sándorral a helyszínen készítettem interjút, pontosan megmutatta, merre kukkoltak az elvtársak. Az ilymódon teljes körű figyelemmel kísért előadások a sátorban a reform szükségességéről, a társadalmi kiútkeresésről szóltak, a társadalmi összefogás kialakítását tűzték ki célul. Itt fogalmazódott meg először, hogy a szocializmus zsákutca, s itt hangzott el először nyilvánosan az egypártrendszert felváltó többpártrendszer követelése és az, hogy Kádárnak mennie kell. A hivatalos sajtó nem tudósított az eseményről, másfél hónappal később Pozsgay egy vele készült interjúba csomagolva a Magyar Nemzet című napilapban tárta a nyilvánosság elé a találkozó tényét és az ott elfogadott nyilatkozatot. Huszonhét éve kezdődött meg tehát a rendszerváltozás folyamata, amely sokak szerint a mai napig nem ért véget. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A szigetszentmiklósi képviselőtestület megtartotta a választási ciklus utolsó testületi ülését – szokás szerint kétféle megközelítésben számolunk be a most is vitákkal tarkított tanácskozásról. Képviselői búcsú következik ezután – Tóth Imre bizottsági elnök a következő ciklusban már nem vállalt közreműködést – néhány mondatban felelevenítjük az elmúlt 18 évet. Végül egy időutazásra indulunk: meghallgathatják, hogy miként készültek tíz esztendővel ezelőtt a mostani hétvégén is megrendezett képzőművészeti eseményre, a Patak Fesztiválra. Részletes beszámoló a Sziget Szelet következő számában hallgatható meg.. Ez a kínálatunk, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!