Faragó Károly több szervezetnek alapító tagja vagy elnöke volt. A Dunavarsányiak Független Köre 66 alapító tagjának egyike, majd az 1994-ben bejegyzett Dunavarsányi Nemzeti Fórum elnöke volt. A Dunavarsányban eddig megjelenő legtöbb újságnak alapítója és főszerkesztője is volt. A Varsányi Hírek, a Varsányi Fórum, a Közhírré Tétetik és az önkormányzat hivatalos lapjaként most is havonta megjelenő Dunavarsányi Napló mind köthetők hozzá. Az 1990-es önkormányzati választásokon a legidősebb képviselő lett az első négyéves ciklusban.
Fanatikus kutatóvá vált, mindenről és mindenkiről tudni akart, aki valaha meghatározó személyisége volt a településnek. Kezdeményezte több köztéri alkotás, kopjafa és emléktábla kihelyezését. Ő állíttatott örök emléket Dunavarsány első tanítójának, első igazgatójának, javaslatára létesült Ady-emlékhely, negyvennyolcas emlékmű, Szent István tér és emlékhely. A Hősök tere különös vonzalmat jelentett számára egész életében, mindig figyelemmel kísérte állapotát, fejlesztéseit, tisztaságát, a rongálásokat, és persze a történetével összefüggő jeles napokat. Folyamatosan dolgozott és gyűjtötte az anyagot könyvéhez, több évtizedes kutató és három éves írói munka után megszületett a nagy mű, a Dunavarsányról írt első és azóta is az utolsó könyv, a „Barangolás Dunavarsány múltjában és jelenében”. A könyv kiadásának évében, 2013-ban a képviselő-testület „Dunavarsány díszpolgára” elismerő címmel tüntette ki a szerzőt. Alpolgármesteri időszakában kezdett érlelődni a németországi Gemmingennel a testvértelepülési kapcsolat elindítása, és mint a „Gemmingeni Bizottság” vezetője, sok-sok szervezői munkával juttatta el oda az akkori polgármestereket, hogy 24 évvel ezelőtt aláírják a két település közötti testvérvárosi kapcsolat létrejöttét rögzítő dokumentumokat.