Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm nagyon sok ember nevében, ha egy pillanatra felidézik Béres József emlékét. 2025 február 16-án, vasárnap kora délután, a hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétlés idején, ezután pedig hangos archívumunk segítségével bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVII. évfolyamának 7. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Igaz, jobb későn, mint soha, de egy héttel ezelőtt illett volna emlegetni Béres Józsefet volt születésének 105. évfordulója. Záhonyban látta meg a napvilágot, Agrármérnökként diplomázott, a talaj, a növények, az állatok, majd az emberek gyógyítója vált belőle. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával nemzetközileg kiemelkedőt és páratlant alkottak. A ma embere számára természetes, hogy a gyógyszertárban kéri a cseppet és már nem is tudja, hogy milyen elképzelhetetlen harc vezetett el idáig. 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet. Bár a kutatónak hamar híre kelt, és az emberek akarata hosszú évek küzdelmét követően kikényszerítette, hogy legálisan is hozzáférhetőek legyenek, a rendszerváltásig a készítmény nem kaphatott nagyobb figyelmet. Finoman fogalmazva nem a szocializmusért lelkesedett, hanem az emberek gyógyítása volt a célja, a pártállami rendszer nem támogatta a munkáját. A tudósok vaskalapos része elutasította kutatásai eredményét, mert mint agrármérnök, a növényi és nem az állati szervezetek működésének tanulmányozásán keresztül fejlesztette ki a Béres-cseppet. Béres József soha nem adta fel, és mára a családi tulajdonban lévő Béres Gyógyszergyár az egyik legsikeresebb magyar vállalkozás, amely a Béres Csepp mellett számos más termékkel is segít nekünk egészségünk megőrzésében. Béres József élete a szorgalom, a kitartás, az ötletesség, a kemény munka, a segítőkészség és a közösségbe vetett hit egyik legszebb példája. Bár sokszor mondta, hogy „senki nem lehet próféta a saját hazájában”, ő mégis az lett. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság még életében legendává nemesítette alakját. Nem volt hajlandó lemondani az emberek gyógyításáról, hiába fenyegették börtönnel. A köztudatban hamar elterjedt a Béres-csepp gyógyító híre, sokan utaztak el Kisvárdára, ahol dolgozott, hajnalonta néha sorok kígyóztak a laboratórium ajtaja előtt, várva, hogy hozzájussanak a csepphez. Hiába volt tilos, hiába fogták perbe kuruzslásért – nem volt hajlandó abbahagyni a kutatásait és akinek tudott a szűkös készletből, adott a készítményéből. 1920-tól 2006-ig élt közöttünk. Béres József nevét ma intézmények, közterületek, emlékművek őrzik. Szobra áll szülővárosában és az ország legnagyobb gyógyítói sorában van a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Legendás készítményét 2013-ban az elsők között nyilvánították hungarikummá. Életéről könyvek, színdarabok, dokumentumfilmek szólnak, 2019-ben Cseppben az élet címmel televíziós játékfilmsorozat készült róla. Mint még sok kiváló magyar tudós, ő is megérdemelte volna a Nobel-díjat. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Két testületi beszámolót hallhatnak: Szigetszentmiklóson és Halásztelken is tanácskozott a képviselőtestület. Ezek után a Civil Összefogás Fórum sajtótájékoztatójára látogatunk – Rákosrendező ügyéről logikus, de nem emlegetett tényekről számolt be Csizmadia László elnök. Ilyenkor, influenzajárvány idején a megszokottnál jóval nagyobb a gyógyszertárak forgalma – a Pest megyei Gyógyszerészkamara elnökével a mostani helyzetről beszélgetünk. Ez a kínálat, hasznos és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!