Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha bennünket hallgatnak hétköznap és ünnepnap egyaránt. Mondom ezt azért is, mert közeledik a keresztény világ nagy ünnepe, a Húsvét, jóelőre áldott és szép ünnepet kívánok. Egyházi, vallási jelentőségéről már gyakran lehetett hallani – talán kevesebbet a jelképeiről. Ezek között említhetjük először is a barka, bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást. A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. A nyúl és a tojás ősi kapcsolata a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel, „l” betűvel a végén. . A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase, tehát nincs „l” betű, ezzel együtt majdnem teljesen, legalábbis megtévesztően azonos a hangzása. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott. Ma a szülők-nagyszülők nem könnyű feladata, hogy a nyiladozó értelmű és a természetet egy kicsit már ismerő gyereknek elmagyarázza: miért csak húsvétkor tojik tojást a nyúl.  Közeledik egy másik dátum, de szerencsére már nem kell április 4-e emlegetésekor azt hangsúlyoznunk, hogy a felszabadulás nagy ünnepe. Egyrészt a dátum nem volt igaz, mert valamikor 10-e tájékán hagyták el az utolsó német katonák Magyarországot, a szovjet tábornokok a diktátortól, Sztálintól rettegve a tényeket elhallgatva előbb jelentették, hogy Magyarország felszabadult. Ez a tény sem volt igaz, mert nem történt más, mint hogy az egyik megszállást felváltotta a jóval hosszabb ideig tartó másik. Maradjunk a keresztény világ nagy ünnepénél, a húsvétnál, a feltámadásnál – ugyan ezt is kétségbe vonják egyesek, de azért több, mint kétezer éve nem sikerült senkinek kitörölni az ünnepek közül, sem az elnevezése, sem a lényege nem változott meg. Akkor sem, amikor sok éven keresztül tilos volt a feltámadási körmenet megtartása: csak a templom belsejében lehetett körbe menni. Nem ez volt az egyetlen, a vallási érzületet háttérbe szorítani próbáló törekvés – szerencsére elmúlt a baloldali rendszerrel együtt. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Első helyszínünk Taksony: Kreisz László polgármesterrel a nemcsak a terveket és lehetőségeket vesszük sorra, hanem betekintést kaphatunk a forrásokkal való gazdálkodás fortélyaiba is. Szigetszentmiklós következik ezután: három szakbizottság üléséről hallhatnak beszámolót, a képviselőtestület ülése április 6-án lesz. Végül Lázár Gergő, a Városi Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója ismerteti az áprilisi programkínálatot, érdemes papírt vagy naptárt és írószerszámot előkészíteni. Ez a mai kínálat, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!