A szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. A csúcson vagyunk, innen talán elindulunk a lejtőn a normális emberi élet felé – gondolok ezzel napjaink egyik  sokakat megfertőzött őrületére, a különféle közösségi hálókon való bolyongásra, az állandó fényképfeltevésre, megosztásra, lájkolásra, küldésre és így tovább. Nemrég magam is elszörnyedtem, amikor egy társasági ebéd során azt láttam, amint az egyik résztvevő hölgy állandóan fényképezi az egyes fogásokat, majd jóízű falatozás helyett azzal foglalatoskodik, hogy föltegye a felvételeket az interneten a megfelelő helyre. Megkérdeztem tőle, hogy miért csinálja? Nagy szemeket meresztett rám, úgy felelt: Hogy lássák mások is. Erre nem tudtam mit mondani, inkább ettem tovább. Mondhatnánk, ez kis ügy, de sok tízezren osztanak meg mindenféle magánéleti apróságot magukról és töltik azzal az idejüket, hogy mások megosztásait böngészik órák hosszat. Nemrég a rendőrség ismételten felhívta arra a figyelmet, hogy minél kevesebbet áruljunk el magunkról a világhálón, rengeteg az olyan adathalász, aki a bankszámlánk számára kíváncsi vagy arra, hogy mikor nem vagyunk otthon. Napjainkban már a politikai küzdelmekbe is beavatkoznak a tech-óriások: az egyes országokban működő helyi cenzorok egyszerűen megszüntetik a megbízóiknak nem tetsző közéleti szereplők oldalait, fórumait. Veszélyben vannak a gyerekek is: rengeteg helyen láthatók-olvashatók a magukat sokféle idióta elnevezéssel illető, felcicomázott alakok követésre csábító közleményei. Ugyanez történik más országokban is, egyre több helyen kezd a felhasználóknak elege lenni a már-már az Orwell 1984 című könyvében leírtakat idéző erőszakosságból, egyre többször vetődik fel: nem mehet így tovább. Persze, érdekek ütköznek ellenérdekekkel, ezért még hosszú időbe telik, mire hathatós intézkedés születik, de egyre erősebb az ellenkezés. Egyre többen felismerik, hogy a technikai hatalmukkal visszaélők ma az egyiket tiltják le, holnap a másikat, jövő héten pedig akár én is sorra kerülhetek. Egyszerűbb, másként fogalmazva emberibb, ha visszatérünk a személyes találkozásokhoz, beszélgetésekhez, kapcsolatokhoz, mint ahogy azelőtt, a világháló közösségi oldalainak őrülete előtt volt. Sok évszázadig éltünk a képernyők állandó bámulása nélkül úgy, hogy közben fejlődött az emberiség, míg végül eljutott a mai, világhálóba belegabalyodott életmódig  – most azzal fejlődhetünk tovább, ha lerázzuk magunkról ezt a ránk dobott hálót és akkor megint szabadok leszünk. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék.  Szó volt az imént a gyerekekről: óvodapedagógiai szakmai nap volt a mögöttünk hagyott héten Szigetszentmiklóson, az Ádám Jenő nevét viselő iskolában – beszámolunk a részletekről. Az üzletsori körforgalomnál levő csónak helyébe másik látványosság kerül – az Aries szakembere mondja el a részleteket. Ezután Tökölre látogatunk: különleges, nem csak Tököllel foglalkozó, de tököli kiadású könyveket ismerhetnek meg Hoffmann Pál polgármester jóvoltából. Műsorunk végén az április második felében látogatható rendezvényekre hívja fel a figyelmet a Városi Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója, Lázár Gergő. Ez a mai kínálat, szórakoztató és tartalmas rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!