A karácsonyi ünnepkör befejező napja hivatalosan január 6-a, Vízkereszt napja, sok háztartásban ilyenkor búcsúznak el a karácsonyfáktól. Egy ritkán emlegetett esemény évfordulója is van ezen a napon: pontosan Vízkeresztkor 42esztendeje, hogy a Szent Korona újra hazatért a Kárpát-medencébe és ezen belül is Kis-Magyarországra. Jimmy Carter akkori elnök döntött úgy, hogy a hivatalos megfogalmazás szerint a II. világháború vége óta amerikai őrizetben levő Szent Koronát a két állam közötti kapcsolatok további javítása érdekében az amerikai nép képviseletében egy küldöttség visszaadja a magyar népnek. Fontos volt a megfogalmazás, mert ezzel hangsúlyozták, hogy nem két politikai rendszer, hanem két nép közötti eseményről van szó. Sok magyar élt Amerikában, az ő szavazatukra is szükség volt, márpedig a 47 és 56 után elmenekültek hevesen ellenezték a Szent Korona visszajuttatását a kommunista rendszernek. Története során már sok esetben rabolták vagy menekítették el, de újra és újra megtalálta nálunk a helyét. Sok tévhit övezi: a hála Istennek immár letűnt SZDSZ egyik felejtendő politikusa által micisapkának nevezett, a világon egyedülálló ereklye nem a királyság, hanem az együvé tartozás, az összefogás jelképe – azokra is vigyáz, akiknek fogalmuk sincs a Szent Korona tan valódi tartalmáról. Állítólag Kádár még nézni sem bírta a hazaérkezési ünnepséget, inkább bezárkózott a parlamenti dolgozószobájába és helyette Lázár György fogadta a diplomáciai testületek tagjait, akik megadták a kellő tiszteletet a Szent Koronának. Akár így is lehetett volna, de az igazság egy, az amerikai kormány által megszabott feltétel volt, amely szerint az MSZMP, az akkori állampárt vezetői nem vehetnek rész az ünnepségen. Az ünnepségre nyomatott díszes névjegyeken csak a kormánytisztségeket tüntették fel, a pártbelit nem, Kádár pedig pártfőtitkár volt, nem miniszterelnök. Emlékezhetünk arra is, hogy évtizedekkel később, a rendszerváltás után az SZDSZ erősködött, hogy múzeumi tárgy legyen belőle, vagyis a Nemzeti Múzeum egyik termében helyezzék el. Itt is volt egy ideig a hazahozatalt követően, az első Orbán-kormány idején huszárok által vezetett és még élő koronaőrök által közrefogott, éljenző, integető emberek sorfala között díszes menet vitte át méltó helyére, az ország házába a koronázási palásttal, a karddal és az országalmával együtt. Legalább egyszer az életében minden magyar embernek kötelessége a főhajtás és egy ima a Szent Korona előtt.  Ennyit bevezetésképpen és következzék a tartalomjegyzék. Dunavarsány az első helyszín – Gergőné Varga Tünde tekint vissza a mögöttünk hagyott esztendőben történtekre. Az óév utolsó napjaiban egy fontos törvényt módosított az Országgyűlés: Szarvas Tibor, szinte történelmi léptékűnek tartja a változtatást - elmondja, miért. Túl vagyunk az ünnepi ezem-iszomon, ideje, hogy egy kicsit pihentessük a szervezetünket – szakértő tanácsokat hallanak majd. Szilveszterkor az oldott hangulatban szokás fogadalmat is tenni, másnap azután vakarjuk a felünket: betartsuk vagy ismerjük be a saját gyengeségünket? Magunk előtt is szégyenkezünk ilyenkor. A fogadalmak a témája a záró beszélgetésnek.