Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha a visszatért kellemes tavaszi időben is figyelnek műsorunkra. 2024. április 28-án, vasárnap kora délután és az ismétléskor, hétfőn este 8 órától, valamint a világhálón a Lakihegy Rádió hangos archívuma jóvoltából bárhol és bármikor közérdekű és szolgáltató magazinunk, a Mozaik XVI. évfolyamának 17. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Sajnos, a mögöttünk hagyott héten sem történt kedvező változás a háborúkat illetően – nem csitult sehol sem a harci zaj, pedig nagyon várják már az emberek a pusztuló településeken. Nehéz elképzelni a békésebb vidékeken, hogy milyen lehet az élet például a szomszédos Kárpátalján, mert a háborús körülmények a hírek terjedését is akadályozzák. Történt a múlt héten, hogy a Lakihegy Rádió ügyvezető igazgatója, Szilvay Balázs és jómagam egy konferencián tartottunk közösen előadást a Lakiteleki Népfőiskolán a Magyar Újságírók Közössége szervezésében. Témánk a következő volt: „Vallásos műsorok a kereskedelmi rádiókban”. A kettő látszólag ellentétes – a Lakihegy Rádió példáján és hallgatottsági adatain bizonyítottuk be, hogy lehetséges. Jóleső érzéssel fogadtuk a tapsot. Kárpátaljáról is érkezett két újságíró kolléga – ők egészen megdöbbentő dolgokról számoltak be. A beszélgetés úgy kezdődött, hogy megkérdeztem tőlük: milyen az emberek hangulata, mennyire fogadják el a rájuk kényszerített háborút? A válaszokból kiderült: egyre erősödik a békevágy és nő a feszültség, mert a hatalmon levők a harcot erőltetik. Betiltották az ellenzéki pártokat, megszüntették az ellenzékinek számító lapok kiadását, a rádió- és tévécsatornák ugyanazt a háborús szöveget adják éjjel-nappal, még az internetet is korlátozták, nem tudnak Ukrajnán kívüli honlapokat olvasni valós híreket keresve. Egyre jobban félnek a lakosok: féltik az életüket, a szeretteiket, ugyanakkor félnek a másik embertől, nehogy feljelentse őket, hogy bújtatnak egy katonaköteles hozzátartozót. Mert egyre többen bujkálnak, nem akarnak a frontra kerülni, nem akarnak a mind durvább kényszersorozások valamelyikén lebukni. Zelenszkij valamikor valóban népszerű volt, ma már nem hisznek neki, a legszívesebben elkergetnék, de – mint mondták – Amerika a pénzzel és a fegyverekkel hatalmon tartja. Ha ott úgy akarnák, egy nap alatt leválthatnák – fogalmaztak. És utána ki következne? – kérdeztem. Erre még nem tudtak válaszolni, mert nincs a felszínen másik politikai erő, a majdani puccshoz hasonlóból pedig nem kérnek. A mélyben biztosan szerveződik egy másik politikai erő, de ez a mostani után egy polgárháborút jelentene a szomszédunkban, a harcokból pedig elegük van.  A magyarok fogynak, részben a csatatereken, részben aki tud, szökik, mert élni akar. A hivatalosan bevallottnál sokkal több a halott és sokkal több az országból eltávozott, márpedig aki sikerrel eljut külföldre és ott boldogul is, az már nem jön vissza akkor sem, ha béke lesz. Ez egyaránt igaz az ukránokra és a magyarokra. Még jelenik meg magyar nyelvű sajtótermék, de például csak most törölték el azt a törvényt, amelynek értelmében a magyar mellett ukránul is meg kellett jelentetni ugyanazt a cikket. Állami támogatás nincs, a magyar kormány segítségének köszönhetően tudnak egyáltalán létezni. Sokáig sorolhatnám még az elkeserítő információkat, amelyek a jelenlegi, hosszú távon tarthatatlan állapotokat írják le – egyelőre teljesen kilátástalan a jövő. Remélem, a Lakitelken megismert magyar kollégák még ma is élnek és dolgoznak, a Fennvaló vigyáz rájuk. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. Rendkívüli testületi ülés volt Szigetszentmiklóson – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Szavaztak a képviselők az idei Csikesz-díjakról – megtudhatják, ki volt a névadó, Csikesz Endre. Vers- és prózamondó területi versenyt rendeztek az idén is a Bíró Lajos nevét viselő iskolában – bepillantunk a színfalak mögé. Beköszöntött a jó idő, virágba borult a természet – megjelentek a pollenek. Az allergiával küszködők hallhatnak hasznos tanácsokat a tünetek enyhítése érdekében.  Ez a kínálatunk, hasznos és egyben szórakoztató rádiózást kívánok minden kedves hallgatónknak!