Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha nem feledkeznek meg a katolikus egyház harmadik legnagyobb ünnepéről. 2026. május 24-én, Pünkösd vasárnapján, a Pünkösd hétfőn este 8 órakor kezdődő ismétlés idején, továbbá a hangos archívumból kikeresve bármikor közérdekű magazinunk, a Mozaik XVIII. évfolyamának 21. számát hallgathatják meg, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Pünkösd van, amely a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge hajtások megjelenésének ünnepe volt, majd a mózesi törvény napja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével.  A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Szentlélek a tanítványokra és betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A keresztény hagyomány mellett Pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő, illetve most már az időjárás átalakulása miatt inkább nyárköszöntő ünnep. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye, most már mögöttünk van – szombaton tartották meg. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer zarándok érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. Sok helyen felcsendül a Székely Himnusz, a könyörgő, szomorú dallamú fohász szövegét szerzője, Csanády György 1921-ben írta, a zenét hozzá Mihalik Kálmán komponálta. Csanády 1895-1952 között élt, székelyudvarhelyi jogász családból származott, kereskedelmi, majd műszaki tanulmányokat folytatott, utána lapszerkesztő, majd rádiórendező lett, 1948-ig a Magyar Rádió főrendezőjeként dolgozott. Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették megtanulását a diákok számára, de a nehéz dallam miatt csak lassan vált általánosan népszerűvé Erdélyben és itthon. A huszadik század második felében több szövegváltozata is kialakult, bár nem volt közöttük jelentős eltérés. Az erdélyi magyar ember az éjjeli égbolton ma is megtalálja a Csillagösvényt, amelyen Csaba királyfi igyekszik seregével övéi megmentésére. Pünkösd hétfő 1993 óta ugyanúgy munkaszüneti nap, mint ahogy az ateista baloldali hatalomátvétel előtt volt a világháborút megelőzően. Ennyit bevezetésként, következik a tartalomjegyzék. A mögöttünk hagyott héten két szakmai bizottság és a képviselőtestület is rendkívüli ülést tartott – beszámolunk a megtárgyalt ügyekről. Ezek közé tartozott a Kossuth Lajos utcai református templomnál levő hősök emlékművének felújítása, amely egyrészt állapota, másrészt a közeledő megemlékezés miatt vált időszerűvé – remélhetőleg időben elkészül. Felelevenítjük az emléknap történelmi hátterét. Vidámabb témánk is van: a jelek szerint nyakunkon a nyár, érdemes egészségügyileg is felkészülni – folytatjuk a jótanácsok közreadását. Ez a kínálat, tartalmas és szórakoztató rádiózást kívánok a hosszú hétvégén is minden kedves hallgatónknak