Köszöntöm a hallgatókat és köszönöm, ha kora reggeltől késő estig műsorainkra figyelnek. 2023. október 4-én, szerdán este 8 és az ismétléskor, szombaton 14 órától fontos ügyeinkről szóló gondolatcserélő műsorunk, a Sziget Szelet XV. évfolyamának 40. számát hallgatják, a szerkesztő-műsorvezető, Haeffler András vagyok. Ma egy olyan témáról lesz szó, amelyben majdnem valamennyien, hallgatók és műsorkészítők egyaránt érintettek vagyunk, nagyon fontos az életünk alakulása szempontjából, de elfelejtettük. Sajnos. A kismamák azt mondják: csodálatos érzés, amikor a kisbabát úgymond mellre veszik, azaz szoptatják. Operálhatnak valakit ebben a felfordult világban akármivé, ezt soha nem tudják neki megadni, mert ez csak az igazi anyukák sajátja. Mi, férfiak, ebből ki vagyunk rekesztve – ez az egy, amit irigylek a hölgyektől, máskülönben jól megvagyok a férfi bőrömben.  Csak arra lehetek büszke, büszke is vagyok, hogy amikor a most 46 éves fiam pici volt és eltelt a finom anyatejjel, nálam sokkal hamarabb büfizett, mint az édesanyjánál. Biztosan emlékeznek rá, a büfizés szoptatás után a jóleső álom alapfeltétele a kisbabánál. A mögöttünk hagyott héten tartották meg Szigetszentmiklóson, a Városi Könyvtár és Közösségi Ház földszintjén a Szoptatás Világnapja rendezvényét. Miért most, amikor az Anyatej Világnapja augusztusban volt? Majd erre is választ kapnak. Szívesen látogattam meg a jól sikerült rendezvényt, mert jól esett megfürödni a kisbabák légkörében – már az unokáim is régen kinőttek az anyatejes korból. Kár, hogy felnőve elfelejtjük, milyen érzés volt édesanyánk karjában rátapadni az életet adó mellbimbóra – ha felidézhetnénk magunkban azt a minden bizonnyal csodálatosan jó érzést, biztosan békésebb lenne a világ. Ennyit bevezetésként, jöjjenek velem a Sárgaház aulájába, legalább beszélgessünk az anyatejes táplálkozásról!